Mielőtt nekilátnánk a rajzolásnak, érdemes beállítanunk az adott feladathoz legmegfelelőbb munkakörnyezetet, hogy minél hatékonyabban dolgozhassunk. Ebben a részben szó lesz a rajzablak beállításáról, több dokumentum egyidejű kezeléséről, a stílusok és a sablonok használatáról, a vonalzók, a rács és a segédvonalak beállításáról, valamint a mértékegységek és a megjelenítés beállításáról.

Ha új dokumentumot hozunk létre, a munkát mindig a lap beállításával kell kezdenünk, hogy tudjuk, mekkora területre rajzolhatunk, és mit fogunk látni a papíron, a rajz kinyomtatásakor. A lapbeállítás a CorelDRAW-ban igen egyszerű művelet, az Options (Opciók) párbeszédablak Page (Lap) szekciója tartalmazza az összes ehhez szükséges eszközt.

Az első és legfontosabb dolog a lap méretének és irányának (orientációjának) beállítása. A CorelDRAW 40 előre definiált lapméretet tartalmaz, köztük a szabványos A, B és C méreteket. Előfordulhat olyan eset, hogy egyedi lapmérettel kell dolgoznunk. A CorelDRAW erre is kínál megoldást, hiszen lehetőségünk van egyedi lapméretek definiálására, és azok elmentésére. A lap maximális mérete 1800x1800 hüvelyk (kb. 45x45 méter) lehet. A méret megadásakor sokféle mértékegységet használhatunk, például pixel-t is, ami az internetes grafikák készítésekor igen hasznos lehet.

A CorelDRAW régebbi verzióiban csupán egyetlen oldalt tudtunk egyszerre megjeleníteni a képernyőn. A CorelDRAW 8-ban többoldalas dokumentumok esetén lehetőségünk van a szembenéző (bal és jobb) oldalak egyidejű megjelenítésére, így könnyebben tudunk a két oldalt kitöltő grafikákat készíteni.

A lap beállításakor kell megadnunk annak hátterét is. A lap háttere lehet egyszínű kitöltő, ill. mozaikszerűen elhelyezett bittérkép. A háttér szükség esetén kinyomtatható, de használhatjuk arra is, hogy megtekintsük a tajzunkat színes vagy mintás papíron.

A CorelDRAW 8 címkék nyomtatására is használható. Mintegy 40 gyártó, 800-féle címketípusa közül válogathatunk, sőt készíthetünk egyedi címketípusokat is.

A CorelDRAW a szabványos lapméretek egész gyűjteményét tartalmazza, köztük a legelterjedtebb észak-amerikai és európai méreteket. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy nem találjuk meg az előre definiált méretek között a nekünk megfelelőt (pl. Internetes grafikák készítésekor). Ilyenkor saját lapméretet kell megadnunk. Ha gyakran használjuk ezt a lapméretet, akkor érdemes elmentenünk, így az bekerül az előre definiált lapméretek közé, és később egyetlen kattintással kiválasztható.

A lapméretet legegyszerűbben a kelléktár segítségével állíthatjuk be. Ha kiválasztjuk a rajzoló eszköztárból a nyíl segédeszközt, és a lap egy üres részére kattintunk (hogy ne legyen egyetlen objektum sem kiválasztva), a kelléktár bal oldalán megjelennek a lapméret beállítására szolgáló mezők: egy lehulló lista, melyből az előre definiált lapméretek között tudunk válogatni, illetve két számmező, amelyekkel egyedi lapméretet adhatunk meg.

A lapméret megadható párbeszédablak segítségével is. Ehhez válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd válasszuk ki a megjelenő ablakban a Document (Dokumentum) részből a Page/Size (Lap/méret) szekciót.

Az előre definiált méreteket a Paper (Papír) lehulló listában találjuk, egyedi méretet pedig a Width (Szélesség) és Height (Magasság) mezőkkel adhatunk meg. A lapméret mértékegységét a Width számmező melletti lehulló listából tudjuk kiválasztani.

A lapméret hozzáigazítható a nyomtatóban található (ill. a nyomtatóbeállításnál alapértelmezésként megadott) papír méretéhez. Ehhez kattintsunk a Set From Printer (Beállítás a nyomtató alapján) gombra.

A lapméret beállítására szolgáló ablakot úgy tudjuk a legkönnyebben megnyitni, hogy duplán kattintunk a rajzablakban látható árnyékolt téglalap árnyékára.

A vektorgrafikus rajzolóprogramokban ritkán szoktak a grafikák méretének meghatározásakor a felbontással foglalkozni, hiszen a vektoros objektumok mérete független a felbontástól. Nem árt azonban előre gondolkozni, és már a lapméret megadásakor meghatározni a felbontást is, hiszen a vektoros objektumokat ki kell majd nyomtatni, vagy át kell alakítani bittérképes grafikává (amit aztán képernyőn jelenítünk meg), tehát a munkánk végeredménye mindig olyan eszköz, aminél fontos paraméter a felbontás.

A lapméret beállítására szolgáló ablakban található egy Resolution (Felbontás) lehulló lista. Innen tudjuk kiválasztani a felbontást. A grafika felbontásának mindig egyeznie kell a kimeneti eszköz felbontásával (tehát annak az eszköznek a felbontásával, amin a grafikát később megjelenítjük). Ha internetes grafikát készítünk, állítsuk a felbontást 72 vagy 96 dpi-re (az előbbit 800x600 képpontos képernyőméret, az utóbbit pedig 640x480 képpontos képernyőméret esetén). Ha a grafikát lézernyomtatón kívánjuk kinyomtatni, használjunk 150 dpi-s felbontást. Ha a kimeneti eszköz felbontása nagyobb egy lézernyomtatóénál (pl. a kimeneti eszköz egy levilágító), válasszuk a 300 dpi-s felbontást.

Ha a listában nem találjuk meg a megfelelő felbontást, válasszuk az Other (Egyéb) opciót. Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, melyben megadhatjuk a kívánt felbontást. A Horizontal resolution mezőben a vízszintes felbontást állíthatjuk be, a Vertical resolution mezőben pedig a függőleges felbontást, de ez az utóbbi paraméter csak akkor változtatható, ha megszüntetjük az Identical values (Megegyező értékek) választómező kijelölését.

A CorelDRAW 8-ban van egy segédeszköz, mellyel elkészíthetjük az objektumok árnyékát. Ez az árnyék egy bittérkép, amelynek minősége függ a lapbeállításkor megadott felbontástól. Az objektumok árnyékolásáról a speciális hatások között lesz szó.

Ha nem találjuk meg az előre definiált lapméretek között a nekünk megfelelőt, egyedi lapméretet kell megadnunk. Ezt megtehetjük a kelléktár segítségével is, ám ha a hiányzó lapméretet gyakran használjuk, érdemes azt elmenteni, s ez csak az Options (Opciók) párbeszédablak segítségével lehetséges.

Az egyedi lapméretek különösen jól használhatók internetes grafikák készítésekor, mivel a CorelDRAW nem tartalmaz ilyen célra készített lapméretet.

Ha az egyedi lapméretet a kelléktár segítségével szeretnénk megadni, válasszuk az eszköztárból a nyíl segédeszközt, kattintsunk a lap egy üres részére, majd gépeljük be a kelléktáron megjelenő Paper Width and Height (Papírszélesség és magasság) számmezőkbe az új lapméretet.

Az egyedi lapméretet az Options (Opciók) párbeszédablakban a Document/Page/Size (Dokumentum/Lap/Méret) szekcióban tudjuk megadni. Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk megjeleníteni, hogy duplán kattintunk a rajzterületen látható téglalap árnyékára.

Ha megadtuk az egyedi lapméretet, el is menthetjük azt. Ehhez kattintsunk a Save Custom Page (Egyedi lapméret mentése) gombra, majd adjuk meg az egyedi lapméret nevét. Az itt megadott név fog megjelenni az előre megadott lapméretek listájában, ezért ügyeljünk arra, hogy olyan nevet adjunk meg, amivel később könnyen azonosíthatjuk a lapméretet.

Ha nincs szükségünk többé egy egyedi lapméretre, természetesen kitörölhetjük azt. Ehhez nyissuk meg az Options (Opciók) ablak Document/Page/Size (Dokumentum/Lap/Méret) szekcióját, válasszuk ki a Paper (Papír) lehulló listából a törölni kívánt lapméretet, majd nyomjuk meg a Delete Custom Page (Egyedi lapméret törlése) gombot.. Ne feledjük, hogy a gyári lapméreteket nem lehet törölni, ha ilyet választunk a listából, a Delete Custom Page gomb nem él.

A méret mellett a lap orientációját (irányát) is megadhatjuk. Úgy kell kiválasztanunk az orientációt, hogy az egyezzen a nyomtató beállításával. Ha eltér az általunk megadott lapméret ill. orientáció a nyomtató beállításától, a CorelDRAW megjelenít egy hibaüzenetet, amikor nyomtatni kezdünk.

A lap orientációjának beállítása a kelléktárral vagy az Options (Opciók) párbeszédablakkal végezhető el. A kelléktáron a lapméret megadására szolgáló számmezőktől jobbra található Portrait (Álló) ill. Landscape (Fekvő) ikonokkal választhatjuk ki a megfelelő orientációt. Az Options (Opciók) párbeszédablakban a lapbeállításra szolgáló résznél szintén megtaláljuk ezt a két opciót, csak itt nem ikonok, hanem rádiógombok formájában. A lap irányát az Options párbeszédablakban a mintamező is mutatja.

Ha a lap szélességének és a magasságának ugyanazt az értéket adjuk meg (tehát négyzet alakú lapot készítünk), a program automatikusan átállítja a lap irányát portrait-ra (állóra).

A CorelDRAW nagymértékben megkönnyíti az olyan többoldalas dokumentumok elkészítését, amelyeknél egy nagyobb lapot kell összehajtani vagy szétvágni. Ha kiválasztottuk a megfelelő hajtási vagy vágási módot, külön-külön elkészíthetjük az oldalakat, nem kell törődnünk azzal, hogy a nagyobb lapra hogyan kell azokat felmontírozni. Az oldalak beforgatását és montírozását a CorelDRAW a nyomtatásnál automatikusan elvégzi a kiválasztott minta alapján.

A hajtás ill. vágás beállításához válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd végezzük el az oldalbeállítást a Document/Page/Size (Dokumentum/Lap/Méret) szekcióban. Ne feledjük, hogy a nagy lap méretét kell megadnunk és nem a hajtott ill. vágott lapok méretét. Az oldal beállítása után váltsunk át a Document/Page/Layout (Dokumentum/Lap/Elrendezés) szekcióra. Az itt található Layout (Elrendezés) lehulló listából lehet kiválasztani a megfelelő hajtási ill. vágási mintát.

A hajtás/vágás utáni méretet a Width (Szélesség) ill. Height (Magasság) mezőben láthatjuk. Érdemes figyelni a mintamezőt is, hiszen itt mindig megjelenik a kiválasztott minta képe.

Ha többoldalas dokumentumot készítünk, előfordulhat, hogy egyszerre kell megtekintenünk az egymás melletti bal és jobb oldalakat (az ún. szembenéző oldalakat), mert látni szeretnénk a két oldal együttes grafikai hatását, vagy azért, hogy az egyik oldalról a másik oldalra átérő grafikát rajzoljunk.

A szembenéző oldalak megjelenítéséhez nyissuk meg az Options (Opciók) párbeszédablakot, válasszuk ki a kategóriák listájából a Document/Page/Layout (Dokumentum/Lap/Elrendezés) opciót, majd kattintsunk Layout (Elrendezés) mezőben a Facing pages (Szembenéző oldalak) választómezőbe. Ne feledjük, szembenéző oldalakat csak többoldalas dokumentumok esetén tudunk megtekinteni.

A Facing pages (Szembenéző oldalak) opció néhány hajtási minta esetén nem használható, például nem tudjuk kiválasztani, ha állókártyát (Tent card) készítünk.

A CorelDRAW-ban egyszerűen és gyorsan tudunk olyan nyomtatható, exportálható keretet készíteni, amelynek mérete megegyezik a lap méretével. Ezt a keretet ugyanúgy lehet módosítani (színezni, átméretezni stb.), mint a rajzoló segédeszközökkel készített bármely objektumot.

A lapkeret elkészítéséhez nyissuk meg az Options (Opciók) párbeszédablakot, válasszuk ki a Document/Page/Size (Dokumentum/Lap/Méret) szekciót, majd kattintsunk az Add Page Frame (Lapkeret felvétele) gombra.

Lapkeretet gyorsabban is készíthetünk: kattintsunk duplán a téglalap segédeszköz ikonjára a rajzoló eszköztárban.

Az Options (Opciók) párbeszédablak Background (Háttér) szekciója lehetővé teszi, hogy a színes, ill. mintás háttérrel lássuk el a lapot, amire rajzolunk. Ez a háttér szükség esetén kinyomtatható, ill. exportálható, de használhatjuk arra is, hogy megnézzük, milyen lenne a rajzunk színes vagy mintás papírra nyomtatva. A lap háttere lehet mozaikszerűen elhelyezett bittérkép is, melyet hozzácsatolhatunk a dokumentumhoz, vagy beágyazhatjuk a dokumentumba.

A háttér beállításához válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd keressük meg a Document/Page/Background (Dokumentum/Lap/Háttér) opciót az ablak bal oldalán található listából. Ennek hatására az ablak jobb oldalán megjelenik a Background (Háttér) panel.

Ha a No Background (Nincs háttér) rádiógomb aktív, a lapnak nincs háttere. Ha a későbbiekben törölni szeretnénk a lap hátterét, válasszuk ezt az opciót.

Ha egyszínű háttérrel szeretnénk ellátni a lapot, válasszuk a Solid (Egyszínű) rádiógombot. A gomb melletti nyomógombbal megnyithatunk egy palettát, amelyről kiválaszthatjuk a megfelelő színt. Ha a palettában nem találunk megfelelő színt, kattintsunk az Other (Egyéb) gombra és keverjük ki azt a megjelenő ablakban. A színek használatáról a Munka a színekkel c. részben lesz szó.

Ha mintás hátteret szeretnénk készíteni, kattintsunk a Bitmap (Bittérkép) rádiógombra, majd a Browse (Tallóz) gomb megnyomása után válasszuk ki azt a bittérképet, amelyet a lap hátterében szeretnénk látni. A bittérképet két módon tudjuk a dokumentumhoz rendelni: hozzácsatolhatjuk a dokumentumhoz, ill. beágyazhatjuk a dokumentumba.

Ha a bittérképet hozzácsatoljuk a dokumentumhoz, az nem kerül fizikailag a fájlba, csak egy hivatkozás kerül a helyére. Amikor betöltjük a dokumentumot, a CorelDRAW megkeresi és betölti a bittérképet is. Ha módosítjuk a bittérképet, a dokumentum is megváltozik. Ne feledjük, ha egy ilyen dokumentumot másik gépen szeretnénk betölteni, nem csak a CorelDRAW állományt kell átmásolnunk, hanem a bittérképet is. Ha a hátteret hozzá kívánjuk csatolni a dokumentumhoz, válasszuk a Linked (Hozzácsatolt) rádiógombot.

Ha a bittérképet beágyazzuk a dokumentumba, az attól kezdve a dokumentum szerves részét képezi. Az eredeti bittérképet akár le is törölhetjük, mert a dokumentumban megtalálható annak másolata. Természetesen ebben az esetben az eredeti bittérképen végzett módosítások nem érintik a dokumentumba ágyazott képet. Ha a hátteret be kívánjuk ágyazni a dokumentumba, válasszuk a Background (Háttér) panelben az Embedded (Beágyazott) opciót.

A bittérkép mozaikszerűen tölti ki a lap hátterét. Ha a bittérkép mérete nem megfelelő, akkor megváltoztathatjuk azt. Ehhez kattintsunk a Background (Háttér) panelben a Custom size (Egyedi méret) rádiógombra, majd adjuk meg a bittérkép új szélességét (H) és magasságát (V). Ha ki van választva a Maintain Aspect Ratio (Arányok megtartása) választómező, akkor csak a bittérkép magasságát módosíthatjuk, mert a program ekkor automatikusan, a kép magasságának változásával arányosan változtatja a kép szélességét.

A lap háttere nem csak a képernyőn tekinthető meg. Ha azt szeretnénk, hogy a háttér akkor is látható legyen, ha kinyomtatjuk vagy exportáljuk a dokumentumot, akkor válasszuk ki a Print and Export Background (Háttér nyomtatása és exportálása) választómezőt.

A CorelDRAW használható egyszerűbb címkék nyomtatására is, erre a program közel 40 gyártó kb. 800 címketípusát kínálja, sőt lehetőségünk van saját címketípusok készítésére is. A komolyabb alkalmazás útjában az áll, hogy a CorelDRAW nem támogatja változók (pl. számlálók) használatát, így nem nyomtathatunk olyan címkesorozatot, amelynél minden címkén más-más információ szerepel.

Ha címkéket kívánunk készíteni, válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd a megjelenő ablakban a Dcoument/Page/Label (Dokumentum/Lap/Címke) szekciót.

A Label (Címke) panel két részből áll: a bal oldalán egy lista látható, amelyből kiválaszthatjuk a megfelelő gyártót és a címketípust, a jobb oldalon pedig egy mintamező található, amelyben megtekinthetjük a kiválasztott címketípust. Ha kiválasztottuk a megfelelőt, zárjuk be az ablakot az OK gombbal. Ekkor a képernyőn megjelenik a kiválasztott címketípusból egyetlen címke. Csupán ezt az egy címkét kell megrajzolnunk, a program a többi címkét a nyomtatáskor automatikusan elkészíti.

Ha az előre elkészített címketípusok között nem találunk nekünk megfelelőt, akkor létrehozhatunk saját, egyedi címketípust is. Ehhez nyissuk meg az Options (Opciók) párbeszédablakot és válasszuk ki a Document/Page/Label (Dokumentum/Lap/Címke) szekciót. A Label (Címke) panel alján találunk egy Customize Label (Egyedi címke készítése) gombot, amellyel megnyithatjuk az egyedi címkék paramétereinek meghatározására szolgáló ablakot. Válasszuk ki a listából azt a címketípust, amelyik legjobban hasonlít az általunk használt címkére, majd nyomjuk meg a Customize Label gombot.

Az ablakban a következő opciókat találjuk:

Ha beállítottuk a címkék összes paraméterét, el kell mentenünk az új címketípust. Ehhez gépeljük be a nevét a Label style (Címketípus) mezőbe, majd nyomjuk meg a mező mellett található + gombot. A – gombbal kitörölhetjük a feleslegessé vált címketípusokat.