A vonalzók, a rács és a segédvonalak az objektumok precíz rajzolását és elhelyezését segítik. Mint a CorelDRAW eszközeinek legtöbbjét, ezeket is beállíthatjuk az igényeinknek megfelelően. Megváltoztathatjuk a vonalzók mértékegységét és beosztását, a rács sűrűségét, valamint a segédvonalak helyét és típusát. Még a rajzolás megkezdése előtt érdemes elvégezni ezeket a beállításokat, mivel a megfelelően beállított vonalzó és rács, valamint a megfelelően elhelyezett segédvonalak nagymértékben megkönnyíthetik a munkánkat.

A rács és a segédvonalak – noha látszanak a képernyőn – nem jelennek meg a kinyomtatott rajzon. Ez természetes, hiszen nem részei a grafikának, csupán annak elkészítését segítik. Néha mégis előfordul, hogy ki kell nyomtatnunk a rácsot vagy a segédvonalakat, s erre a CorelDRAW lehetőséget ad felhasználónak. A rács és a segédvonalak nyomtatásáról az Objektumok elrendezése c. részben olvashat.

A rajzterület szélén található, mozgatható vonalzók nagy segítségünkre vannak abban, hogy meghatározzuk egy objektum helyét a rajzon, különösen akkor, ha egérrel kívánjuk elhelyezni azt. A vonalzókon minden pillanatban elolvasható az egér helyzete. Ahogy mozgatjuk az egeret a rajzablakban, a vonalzókon mozog az egér pozícióját mutató szálkereszt.

A vonalzó használata előtt kell végeznünk néhány beállítást: meg kell határoznunk az origó (a 0,0 pont) helyét, és ki kell választanunk a megfelelő mértékegységet. Szükség esetén magát a vonalzót is áthelyezhetjük a rajzterület bármely részére.

Az origó elhelyezéséhez válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd a válasszuk ki a megjelenő párbeszédablakban a bal oldali listából a Document/Rulers (Dokumentum/Vonalzók) opciót. Ekkor az ablak jobb oldalán megjelenik a vonalzók beállítására szolgáló panel. Az origó helyét az Origin (Origó) mezőben található számértékekkel tudjuk megadni, a rajzlap bal alsó sarkához viszonyítva. Ha 0,0 értéket adunk meg, az origó a lap bal alsó sarkába kerül. Az értékek növelésével az origó jobbra ill. felfelé mozdul el, az értékek csökkentésével pedig az ellenkező irányba. Például, ha a Horizontal origin (Vízszintes origó) mezőbe 10-et írunk, a Vertical origin (Függőleges origó) mezőbe pedig –5-öt, akkor az origó a lap bal alsó sarkához képest 10 egységet tolódik jobbra, és 5 egységet tolódik lefelé.

Az origó az egér segítségével is elmozgatható. Ehhez kattintsunk a vonalzókon arra a helyre, ahol a függőleges és a vízszintes vonalzó találkozik. Tartsuk nyomva az egérgombot, majd mozgassuk el az egeret. Az egér mozgatásával az origó is elmozdul, új helyét a rajzlapon egy szálkereszt jelöli. Ha az origó pozíciója megfelelő, engedjük fel az egérgombot.

Az origó eredeti pozíciójának visszaállításához kattintsunk duplán arra a helyre, ahol a függőleges és a vízszintes vonalzó találkozik.

A vonalzók helyét csak az egérrel tudjuk megváltoztatni, nincs olyan párbeszédablak a CorelDRAW-ban, amelyben számértékek megadásával tudnánk elvégezni ezt a műveletet. A vonalzók elmozgatásához nyomjuk le (és tartsuk nyomva) a Shift billentyűt, majd kattintsunk arra a helyre, ahol a két vonalzó találkozik. Tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. A vonalzók az egér mozgását követve mozognak, új helyüket a program szaggatott vonalakkal jelzi. Ha a vonalzó pozíciója megfelelő, engedjük fel az egérgombot. A vonalzók elmozgatásakor az origó nem mozdul el.

Ha vissza kívánjuk helyezni a vonalzókat az eredeti helyükre, a rajzterület bal oldalára és tetejére, akkor nyomjuk le (és tartsuk nyomva) a Shift billentyűt, majd kattintsunk duplán arra a helyre, ahol a függőleges és a vízszintes vonalzó találkozik.

A vonalzók beállítására szolgáló párbeszédablakot úgy is megnyithatjuk, hogy duplán kattintunk az egyik vonalzón.

A CorelDRAW-ban szabadon változtathatjuk a függőleges és a vízszintes vonalzó mértékegységét. Mindig olyan mértékegységet érdemes választanunk, ami a legjobban megfelel a készítendő munkának. Válogathatunk a kisebb egységek (pl. pont, milliméter, pixel), és választhatunk akár egészen nagy egységet (pl. méter, kilométer, mérföld) is. A két vonalzó mértékegysége egymástól függetlenül is beállítható.

Ügyeljünk arra, hogy milyen mértékegységet választunk, mert a vonalzó mértékegységét használja a program az állapotjelző sorban megjelenítendő értékeknél, valamint azokban a párbeszédablakokban és redőnymenükben is, amelyekben az objektumok elhelyezését és mozgatását tudjuk elvégezni.

A vonalzók mértékegységeinek a megváltoztatásával változik a rács mértékegysége és sűrűsége is. A rács paramétereinek a beállításáról ebben a fejezetben olvashat.

A vonalzó mértékegységeinek a beállításához válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd válasszuk ki a megjelenő párbeszédablakban a bal oldali listából a Document/Rulers (Dokumentum/Vonalzók) opciót. A jobb oldalon megjelenő panelben a Units (Mértékegységek) mező szolgál a mértékegységek beállítására. Ha ki van választva a Same units for Horizontal and Vertical rulers (A függőleges és vízszintes vonalzók mértékegységei megegyeznek) választómező, akkor csak a vízszintes vonalzó mértékegységeit változtathatjuk. Ha más mértékegységet szeretnénk választani a függőleges vonalzónak, kattintsunk a négyzetbe (szüntessük meg a kijelölést).

A vonalzó mértékegységét a kelléktár segítségével is megváltoztathatjuk. Ehhez kattintsuk a rajzoló eszköztárban a nyíl segédeszközre (Pick tool), majd a rajzterület üres részére (ahol nincs egyetlen objektum sem). Ekkor a kelléktáron a rajz beállítására szolgáló eszközök jelennek meg. A mértékegységek kiválasztására a Drawing units (Mértékegységek) lehulló lista szolgál, amelyben megtaláljuk mindazokat a mértékegységeket, amiket a CorelDRAW-ban a rajzok készítésekor használhatunk.

Ha internetes grafikák készítésével kívánunk foglalkozni, érdemes a rendelkezésre álló mértékegységek közül a Pixels (Képpontok) opciót választani. Ha a grafikák méretét pixel-ben adjuk meg, biztosak lehetünk abban, hogy annak mérete a böngészőkben is ugyanakkora lesz, mint a CorelDRAW-ban.

Ha olyan rajzot készítünk, ahol a rajzelemek mérete eltér a lerajzolandó objektumok eredeti méretétől, a munkánk megkönnyítésére beállíthatunk léptéket is. Például, ha egy műszaki rajzon nagy objektumokat szeretnénk megjeleníteni egy kis lapon, dolgozhatunk az eredeti méretek szerint, és a rajz lekicsinyítését a lépték megadása után rábízhatjuk a programra.

A lépték beállításához nyissuk meg az Options (Opciók) párbeszédablak Document/Rulers (Dokumentum/Vonalzók) szekcióját, majd nyomjuk meg az Edit Scale (Lépték szerkesztése) gombot. Ekkor megjelenik a Drawing Scale párbeszédablak, ahol válogathatunk az előre megadott léptékek közül, vagy megadhatunk saját léptéket is.

Az előre megadott léptékeket a Typical scales (Szokásos léptékek) mezőben találjuk. Ha saját léptéket szeretnénk megadni, azt a Page distance (Távolság a lapon) és a World distance (Valódi távolság) mezők segítségével tehetjük meg. Ilyenkor azt kell megadnunk, hogy a lapon egy adott távolság milyen valódi távolságnak felel meg.

Tegyük fel, hogy egy 9x9 méteres épület alaprajzát szeretnénk lerajzolni, majd kinyomtatni egy A4-es lapra. A léptékek használata nélkül sokat kell számolnunk, hiszen minden egyes objektum méretét át kell számolnunk milliméter-be. Lépték használatával sokkal egyszerűbb a dolgunk, mert megadhatjuk, hogy a lapon 20 milliméter a valóságban 1 méternek felel meg. Így a 9x9 méteres rajz éppen el fog férni az A4-es lapon és nem kell számolgatnunk, mindent az eredeti mértékegységekkel adhatunk meg.

Tegyük fel, hogy egy 9x9 méteres épület alaprajzát szeretnénk lerajzolni, majd kinyomtatni egy A4-es lapra. A léptékek használata nélkül sokat kell számolnunk, hiszen minden egyes objektum méretét át kell számolnunk milliméter-be. Lépték használatával sokkal egyszerűbb a dolgunk, mert megadhatjuk, hogy a lapon 20 milliméter a valóságban 1 méternek felel meg. Így a 9x9 méteres rajz éppen el fog férni az A4-es lapon és nem kell számolgatnunk, mindent az eredeti mértékegységekkel adhatunk meg.

A rács a vonalzókkal együtt az objektumok precíz méretezését és elhelyezését segíti. A rács tulajdonképpen a műveleteket korlátozó eszköz. Ha bekapcsoljuk a rácsra igazítást, akkor az objektumokat a rajzterület fölött csak a rácspontokon hozhatjuk létre, ill. csak ezekre igazítva mozgathatjuk, ugyanis a rácspontok ilyenkor „vonzzák" az objektumokat, pontosabban azok nevezetes pontjait. A rács különösen jól használható műszaki rajzok és egyéb, nagy precizitást igénylő grafikák készítésénél.

A rács sűrűségét két módon adhatjuk meg: a rácsfrekvenciával ill. a rácspontok távolságával. Ha a rácsfrekvenciát módosítjuk, akkor tulajdonképpen azt adjuk meg, hogy a vonalzó egy-egy egységére (pl. egy centiméterre) hány rácspont jusson. Ha a rácspontok távolságát álltjuk, akkor azt adjuk meg, hogy két rácspont milyen távol helyezkedjen el egymástól. A rács mindkét esetben ugyanúgy működik, a két módszer csupán a felhasználók kényelmét szolgálja.

A CorelDRAW alapesetben a rácsot pontok formájában jeleníti meg a képernyőn, de az szükség esetén vonalhálóként is megjeleníthető. Ilyenkor a rácspontok a vonalak metszéspontjában helyezkednek el.

A rács sűrűségének megadásához válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd a megjelenő ablakban a Document/Grids and Guidelines (Dokumentum/Rács és segédvonalak) opciót. Ekkor az ablak jobb oldalán a rács és a segédvonalak beállítására szolgáló panel jelenik meg.

Ha a rács sűrűségét a rácsfrekvenciával szeretnénk megadni, válasszuk az ablak tetején a Frequency (Frekvencia) opciót, majd írjuk be a Frequency mezőbe a rácsfrekvencia vízszintes és függőleges értékeit. A számmezők mellett a vonalzók mértékegysége látható, a mezőkben azt kell megadnunk, hogy egy egységre hány rácspont jusson. Például, ha a vonalzók mértékegysége milliméter, és azt szeretnénk, hogy milliméterenként két rácspont legyen, akkor a Horizontal (Vízszintes) és a Vertical (Függőleges) mezőkbe is 2-t kell írnunk.

Ha a rács sűrűségét a rácspontok távolságával szeretnénk megadni, a Spacing (Térköz) opciót kell választanunk az ablak tetején. Ilyenkor a Frequency mező helyén a Spacing mező jelenik meg, amiben megadhatjuk, hogy a rácspontok között mekkora legyen a távolság. Például, ha azt szeretnénk, hogy a rácspontok félmilliméterenként helyezkedjenek el, akkor a Horizontal (Vízszintes) és a Vertical (Függőleges) mezőbe is a 0,5000 mm értéket kell írnunk. Ez egyenértékű azzal, ha a rácsfrekvenciát 2 rácspont/milliméter-re állítjuk.

Amikor átváltunk a rácsfrekvenciáról a rácspontok távolságára, a CorelDRAW automatikusan átszámolja a számmezőkbe beírt értékeket.

A rács gyakorlati haszna akkor mutatkozik meg, ha bekapcsoljuk a rácsra igazítást. Ezzel a funkcióval korlátozhatjuk a segédeszközöket az objektumok rajzolásakor, mozgatásakor és átméretezésekor. Amikor rajzolunk, mozgatunk vagy átméretezünk egy objektumot, az automatikusan hozzáigazodik a legközelebbi rácsponthoz, így igen pontosan tudjuk elvégezni a műveletet.

A rácsra igazítás be-, ill. kikapcsolására használhatjuk a kelléktárat: válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a nyíl segédeszközt, kattintsunk a rajzterületen egy üres részre (ahol egyetlen objektum sincs), majd kattintsunk a kelléktárban a Snap to Grid (Rácsra igazítás) ikonra.

A rácsra igazítást az Options (Opciók) párbeszédablak segítségével is bekapcsolhatjuk: válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, nyissuk meg a megjelelő párbeszédablakban a Document/Grids and Guidelines (Dokumentum/Rács és segédvonalak) szekciót, majd kattintsunk a Snap to Grid (Rácsra igazítás) választómezőbe.

A rácsra igazítás be-, ill. kikapcsolásának leggyorsabb módja a Ctrl+Y billentyű-kombináció használata. Az Y billentyű a magyar billentyűzeteken nagyon közel van a Ctrl billentyűhöz, ezért könnyű megszokni ennek a billentyű-kombinációnak a használatát.

A rácsra igazítás működését az állapotjelző sor is mutatja. Ha a rácsra igazítás működik, az állapotjelző sorban a Snap to Grid (Rácsra igazítás) felirat is látható az egyéb információk mellett.

Amint a CorelDRAW legtöbb funkciójánál, a vonalzóknál és a rácsnál is megmondhatjuk, hogy mikor és hogyan szeretnénk használni azt. A CorelDRAW meglehetősen sok helyet foglal el a – felhasználók többségénél amúgy is viszonylag kis méretű – képernyőből, ezért azokat az eszközöket, amikre nincs szükségünk, elrejthetjük. Így van ez a vonalzókkal és a ráccsal is.

A vonalzók elrejtéséhez, ill. megjelenítéséhez válasszuk a View (Látvány) menü Rulers (Vonalzók) parancsát. Ha a menüben a parancs mellett egy pipa látható, a vonalzók a képernyőn vannak.

A rács megjelenítéséhez, illetve elrejtéséhez válasszuk a View (Látvány) menüből a Grid (Rács) parancsot. Ha parancs mellett egy pipa található, a rács – pontok vagy vonalak formájában – látható a képernyőn.

A vonalzók és a rács megjelenését az Options (Opciók) párbeszédablakkal is szabályozhatjuk. Nyissuk meg az ablakot a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsával, majd válasszuk ki a bal oldalán található listából a Document/Rulers (Dokumentum/Vonalzók), vagy a Document/Grids and Guidelines (Rács és segédvonalak) opciót. Az előbbi hatására a vonalzó beállítására szolgáló mezők jelennek meg az ablakban, melyek közül a Show Rulers (Vonalzók mutatása) választómezővel lehet a vonalzót eltüntetni illetve megjeleníteni, az utóbbi hatására pedig a rács és a segédvonalak beállítására szolgáló mezők válnak láthatóvá, amelyek közül a Show Grid (Rács mutatása) választómező szolgál a rács megjelenítésére és elrejtésére.

A segédvonalak az objektumok pontos pozícionálását megkönnyítő segédeszközök, melyek a rajzablakban bárhol elhelyezhetők. Ezek a vonalak a segédvonalra igazítás bekapcsolása után „vonzzák” az objektumokat, pontosabban az objektumok nevezetes pontjait, így az objektumok a rajzoláskor ill. a mozgatáskor ráugranak a közel fekvő segédvonalra. A CorelDRAW-ban vízszintes, függőleges és ferde (átlós) segédvonalakat készíthetünk.

A segédvonalak az általunk rajzolható vonalakhoz nagyon hasonló objektumok: ugyanúgy mozgathatjuk, forgathatjuk, másolhatjuk és törölhetjük azokat, mint az általunk rajzolt objektumokat. Ha kijelölünk egy segédvonalat, annak színe pirosra változik, a segédvonalak eredeti színe kék.

A segédvonalak nem jelennek meg a nyomtatott lapon. Ez azért van így, mert a program egy külön rétegen helyezi el a segédvonalakat, és ez a réteg nem nyomtatható. Szükség esetén azonban nyomtathatóvá tehetjük a segédvonalak rétegét is, ekkor a segédvonalak is láthatók lesznek a kinyomtatott ábrán. A rétegek tartalmának nyomtatásáról bővebben az Objektumok elrendezése c. részben olvashat.

A segédvonalakat a CorelDRAW elmenti a dokumentummal együtt, így azok akkor sem vesznek el, ha bezárjuk a dokumentumot. A dokumentum következő megnyitásakor a segédvonalak – a többi objektumhoz hasonlóan – megjelennek az eredeti helyükön.

A segédvonalak készítésére a Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) ablak szolgál, amit a Layout (Beosztás) menü azonos parancsával nyithatunk meg. Ez az ablak lehetővé teszi vízszintes, függőleges és ferde segédvonalak pontos elhelyezését. A segédvonalak helyzetét a vonalzó 0,0 pontjához viszonyítva kell megadni, a ferde segédvonalakat két pont megadásával, vagy egy pont és az irányszög (a vízszintessel bezárt szög) megadásával tudjuk létrehozni.

Ha a gyorsaság fontosabb szempont, mint a precizitás, a segédvonalakat elhelyezhetjük az egér segítségével is. A függőleges és a vízszintes segédvonalak egyszerűen lehúzhatók a vonalzókról, a ferde segédvonalakat pedig ezek elforgatásával hozhatjuk létre.

A segédvonalak a dokumentum minden oldalán megjelennek, nem tudunk olyan segédvonalakat készíteni, ami csak egy-egy oldalon jelenik meg.

Ha a segédvonalak elhelyezkedését számértékekkel szeretnénk megadni, válasszuk a Layout (Beosztás) menü Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) parancsot. Ennek hatására megjelenik a Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) ablak, amelyben három panel jeleníthető meg, a háromféle segédvonal-típus beállítására.

A vízszintes segédvonalak elhelyezéséhez kattintsunk a Horizontal (Vízszintes) címkére, válasszuk ki a lehulló listából a mértékegységet, majd gépeljük be a segédvonal koordinátáját a mértékegység melletti mezőbe. Ennek hatására „feléled" az Add (Hozzáad) gomb, amellyel felvehetjük az új segédvonalat. A gomb megnyomásakor a segédvonal pozícióját mutató számérték megjelenik az ablakban látható listában, a segédvonal pedig a rajzablakban.

A függőleges segédvonalak elhelyezése ugyanígy történik, de ehhez az ablak tetején a Vertical (Függőleges) címkét kell kiválasztanunk.

A ferde segédvonalak elhelyezéséhez két paramétert kell megadnunk. Kattintsunk először a Slanted (Ferde) címkére, majd válasszuk ki a Specify (Megad) listából, hogy milyen paraméterekkel szeretnénk megadni a ferde segédvonalak helyét és irányát. Egy ferde segédvonalat létrehozhatunk úgy is, hogy megadjuk, hogy melyik két ponton menjen át a segédvonal, valamint úgy, hogy megadunk egy pontot, amelyen a segédvonal átmegy, valamint a vonal irányszögét (a vízszinteshez viszonyítva).

Ha két pont megadásával szeretnénk létrehozni a segédvonalat, válasszuk a Specify (Megad) listából a 2 points (két pont) opciót. Ekkor az ablakban megjelenik négy számmező az X1, Y1 és X2, Y2 feliratokkal. Adjuk meg a pontok vízszintes és függőleges koordinátáit, majd nyomjuk meg az Add (Hozzáad) gombot. Ekkor a segédvonal koordinátái megjelennek a listában, a segédvonal pedig láthatóvá válik a lapon.

Ha a segédvonalat egy pont és az irányszög megadásával szeretnénk létrehozni, válasszuk a Specify (Megad) listából az Angle and 1 point (Szög és egy pont) opciót. Ilyenkor az ablakban egy X és egy Y feliratú, valamint egy Angle (Szög) feliratú számmező jelenik meg. Adjuk meg a pont vízszintes és függőleges koordinátáit az X és az Y mezőkben, majd írjuk be az új segédvonal irányszögét az Angle (Szög) mezőbe (a mértékegység itt mindig fok). Ha végeztünk, a segédvonal létrehozásához nyomjuk meg az Add (Hozzáad) gombot.

A Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) ablakban, ferde segédvonalak listájában megjelennek a függőleges és a vízszintes segédvonalak is. Ennek oka az, hogy a függőleges és a vízszintes segédvonalakat bármikor átalakíthatjuk ferde segédvonalakká, csupán a megfelelő értékeket kell megadni (egy pont koordinátáit, vagy a segédvonal irányszögét). A függőleges segédvonalakat a program V betűvel jelzi, a vízszintes segédvonalakat pedig H betűvel.

A segédvonalakat az egér segítségével is elhelyezhetjük a lapon. Ehhez mozgassuk az egérkurzort a vízszintes vagy a függőleges vonalzó fölé (attól függően, hogy vízszintes vagy függőleges segédvonalat szeretnénk készíteni), majd nyomjuk le az egérgombot és mozgassuk a kurzort a rajzterület fölé. Ezzel „lehúzunk” egy segédvonalat a vonalzóról. Mozgassuk a segédvonalat a megfelelő helyre, majd engedjük el az egérgombot.

Ferde segédvonalak készítéséhez előbb egy függőleges vagy egy vízszintes segédvonalat kell készítenünk, majd el kell forgatnunk azt a megfelelő irányba. Ehhez válasszuk a rajzoló eszköztárból a nyíl segédeszközt, majd kattintsunk arra a segédvonalra, amelyből ferde segédvonalat szeretnénk készíteni. A kattintással kijelöljük a segédvonalat, ekkor a színe kékről pirosra változik. Kattintsunk ismét a kijelölt segédvonalra. Ennek hatására a segédvonal körül megjelennek a forgatásra szolgáló fogantyúk. A segédvonalon látható kör a forgatás középpontjának megadására használható, magát a forgatást pedig a kétirányú nyilak segítségével végezhetjük el. A segédvonal elforgatásához kattintsunk az egyik (nyíl alakú) fogantyúra, majd tartsuk nyomva az egérgombot és mozgassuk el az egeret. A program az egér mozgását követve elforgatja a segédvonalat. Amíg nyomva tartjuk az egérgombot, a segédvonal iránya szabadon változtatható. A program az új irányt a művelet közben egy halványkék, szaggatott vonallal jelzi. Ha a ferde segédvonal iránya megfelelő, engedjük fel az egérgombot.

Ha a segédvonalakat egérrel készítjük el, célszerű beállítani, és bekapcsolni a rácsra igazítást. Így nemcsak gyorsan, de pontosan tudjuk elhelyezni a segédvonalakat. Ha ferde segédvonalat készítünk, a forgatás szögét a Ctrl billentyű lenyomásával korlátozhatjuk.

A segédvonalak helyét bármikor megváltoztathatjuk. A mozgatást végezhetjük párbeszédablak, illetve egér segítségével. Ha a mozgatást nagy pontossággal szeretnénk elvégezni, akkor célszerű a segédvonal új helyét számértékekkel (párbeszédablakkal) megadni, de ha a gyorsaság a döntő szempont, akkor a mozgatást egérrel is végezhetjük, hiszen így a művelet csupán egyetlen mozdulat.

A segédvonalak mozgatására a Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) ablak szolgál. Ezt a Layout (Beosztás) menü Guidelines Setup parancsával tudjuk megnyitni.

Ha megnyitottuk a Guidelines Setup ablakot, válasszuk ki a tetején található "fülek" közül a mozgatni kívánt segédvonal típusát (Horizontal - Vízszintes, Vertical – Függőleges, Slanted – Ferde). Ekkor megjelenik az ablakban az adott típusú segédvonalak listája. Válasszuk ki a listából a mozgatni kívánt segédvonalat, majd adjuk meg az új értékeket (vízszintes és függőleges segédvonalak esetében a lista fölött található mezőben, a ferde segédvonalak esetében pedig a lista mellett található számmezőkben). Ha végeztünk, nyomjuk meg a Move (Mozgatás) gombot. Ekkor a program megváltoztatja a segédvonal koordinátáit, a listában feltünteti az új koordinátákat, és elmozgatja a segédvonalat az új helyére.

A Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) ablakot gyorsabban is megnyithatjuk: egyszerűen kattintsunk duplán a mozgatni kívánt segédvonalra. Ez a módszer azért is előnyös, mert a program azonnal kijelöli a segédvonalat a listában, így nem kell keresgélnünk, csupán az új paramétereket kell beírnunk.

Ha a segédvonalat az egérrel szeretnénk elmozgatni, válasszuk a rajzoló eszköztárból a nyíl segédeszközt, majd kattintsunk a mozgatni kívánt segédvonalra. Ekkor a színe kékről pirosra változik, jelezve, hogy kijelöltük a segédvonalat. Kattintsunk ismét a segédvonalra, tartsuk nyomva az egérgombot és mozgassuk el a vonalat az új helyére. Vízszintes segédvonalakat csak függőleges irányba, függőleges segédvonalakat csak vízszintes irányba mozgathatunk. A ferde segédvonalakat tetszőleges irányba elmozgathatjuk.

A segédvonalra igazítás használatával jelentősen megkönnyíthetjük az objektumok precíz elhelyezését. Ha bekapcsoljuk a segédvonalra igazítás funkciót, az objektumok a rajzoláskor ill. a mozgatáskor ráugranak a közeli segédvonalakra. A segédvonalakhoz az objektumok széleit tudjuk hozzáigazítani, valamint azt a pontot, ahol az objektumot a mozgatás megkezdésekor megfogtuk. Például, ha egy sokszög középpontját szeretnénk egy segédvonalra illeszteni, a sokszöget a középpontjánál fogva kell elmozgatni, úgy, hogy a középpont a segédvonal közelébe kerüljön.

Az objektum széleit csak vízszintes vagy függőleges segédvonalra illeszthetjük, átlós segédvonalra nem.

A segédvonalra igazítás bekapcsolásához válasszuk a Layout (Beosztás) menü Snap to Guidelines (Segédvonalra igazítás) parancsát, vagy kattintsunk a kelléktáron a Snap to Guidelines (Segédvonalra igazítás) ikonra. Ez az ikon akkor jelenik meg a kelléktáron, ha kiválasztjuk a rajzoló eszköztárból a nyíl segédeszközt, majd a rajzterület üres részére kattintunk (ahol egyetlen objektum sincs).

Amikor az objektumok precíz rajzolására és mozgatására segédvonalakat használunk, jó, ha a segédvonalak láthatók a rajzterületen. Vannak azonban olyan esetek, amikor a segédvonalak zavarják a munkánkat, ezért a segédvonalak bármikor elrejthetők, és újra megjeleníthetők. A segédvonalak elrejtése több módon is elvégezhető. A legegyszerűbb és leggyorsabb a Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) párbeszédablak használata. Ez az ablak a Layout (Beosztás) menü Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) parancsával nyitható meg. Az ablak alján található egy Show Guidelines (Segédvonalak mutatása) feliratú választómező. Ha a választómező ki van jelölve, a segédvonalak látszanak. A segédvonalak elrejtéséhez szüntessük meg a Show Guidelines (Segédvonalak mutatása) választómező kijelölését.

A segédvonalakat az Options (Opciók) párbeszédablakkal is elrejthetjük. Nyissuk meg az ablakot a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsával, majd válasszuk ki a Document/Grids and Guidelines (Dokumentum/Rács és segédvonalak) szekciót. Ekkor megjelenik a rács és a segédvonalak beállítására szolgáló panel, amelyben a Show Guidelines (Segédvonalak mutatása) paranccsal lehet a segédvonalakat elrejteni ill. ismét megjeleníteni.

Mivel a program a segédvonalakat külön rétegen (fólián) tárolja, a segédvonalak elrejtése a segédvonal-réteg elrejtésével is megoldható. A rétegek használatáról az Objektumok elrendezése c. részben olvashat.

A segédvonalak rögzítésével megakadályozhatjuk azok elmozdítását. Ez különösen fontos lehet akkor, ha a segédvonalak fölött, azokhoz közel szeretnénk objektumokat rajzolni ill. mozgatni. Ha végeztünk a segédvonalak elhelyezésével, célszerű azokat rögzíteni, így nem fordulhat elő, hogy az objektumok mozgatásakor véletlenül egy segédvonalat mozdítunk el. A segédvonalak rögzítése bármikor feloldható.

Egy segédvonal rögzítéséhez jelöljük ki azt a nyíl segédeszközzel (a kijelölt segédvonal színe piros), majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menüből a Lock Object (Objektum rögzítése) parancsot. Ezzel a módszerrel egyébként bármilyen objektum rögzíthető.

A rögzítés feloldásához jelöljük ki a rögzített segédvonalat, majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menüből az Unlock Object (Objektum rögzítésének feloldása) parancsot. Ha az összes objektum rögzítését fel szeretnénk oldani, használhatjuk az Unlock All Objects (Összes objektum rögzítésének feloldása) parancsot is.

Amint azt már említettük, a segédvonalak külön rétegen helyezkednek el. Mivel a rétegek tartalma zárolható, a segédvonalak rögzítése a segédvonal-réteg tartalmának zárolásával is megoldható. Ez a módszer azért előnyös, mert így egyszerre rögzíthetjük az összes segédvonalat. A rétegek használatáról bővebben az Objektumok elrendezése c. részben olvashat.

Egy segédvonal törlésére a leggyorsabb módszer az, ha a kijelölése után megnyomjuk a Delete billentyűt. A kijelöléshez válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a nyíl segédeszközt, majd kattintsunk a segédvonalra. (A kijelölt segédvonal színe piros.)

A Shift billentyű lenyomása után (a Windows-környezetben megszokott módon) egyszerre több segédvonalat is kijelölhetünk, így egy lépésben több segédvonal is törölhető.

A segédvonalak törlése párbeszédablakkal is elvégezhető. Válasszuk a Layout (Beosztás) menüből a Guidelines Setup (Segédvonalak beállítása) parancsot, majd válasszuk ki a megjelenő ablak tetején a törölni kívánt segédvonal típusának megfelelő "fület" (Horizontal - Vízszintes, Vertical – Függőleges, Slanted – Ferde). Jelöljük ki a segédvonalak listájából a törölni kívánt segédvonalat, majd nyomjuk meg a Delete (Törlés) gombot. Kitörölhetjük egyszerre az összes azonos típusú (pl. függőleges) segédvonalat is, erre a Clear gomb szolgál. Ha az összes segédvonalat törölni kívánjuk (a típustól függetlenül), akkor nyomjuk meg a Clear All (Összes törlése) gombot.

A rögzített segédvonalak nem törölhetők. Ha a rögzített segédvonalakat is törölni kívánja, oldja fel előbb azok rögzítését.

A tárgyraszter kifejezés az objektumok nevezetes pontjainak a halmazát jelenti. Ezek a nevezetes pontok nagyon fontosak a CorelDRAW-beli munka során. A rácsára igazítás, a segédvonalra igazítás, ill. a méretezés használatakor, valamint az objektumok átalakításakor (pl. a téglalapok sarkainak a lekerekítésekor) mindig tudnunk kell, hogy hol találjuk ezeket a pontokat. Nem árt tehát átnéznünk, hogy milyen nevezetes pontjai vannak az objektumoknak, és hol helyezkednek el azok.

A következő ábrák az egyes objektum-típusok tárgyraszterét mutatják.

Az egyszerű görbéken a tárgyraszter-pontok a csomópontokban helyezkednek el.

A téglalapoknál a tárgyraszter pontjai a sarkokon, az oldalak felezőpontján és az átlók metszéspontján helyezkednek el.

A lekerekített sarkú téglalapoknál a sarokívek szélén, és a téglalap középpontjában találunk raszterpontokat. Az oldalak felezőpontján – a normál téglalapokkal ellentétben – nincs raszterpont.

Az egyszerű ellipsziseken öt raszterpont található: egy a tetején, egy az alján, egy-egy a jobb és a bal oldalán, valamint egy a középpontjában.

A körszeleteken található raszterpontok függnek attól, hogy milyen körszeletről van szó. Ezeken három vagy hat raszterpont lehet, attól függően, hogy mekkora a körszelet.

A tárgyraszter pontjai használat közben (pl. az objektum igazításakor, méretezésekor) megjeleníthetők az objektumokon. Ehhez válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd kattintsunk a megnyíló ablakban a Workspace/Display (Munkaterület/Megjelenítés) opcióra. Ekkor a megjelenítésre vonatkozó beállítások jelennek meg a képernyőn. A tárgyraszter pontjainak a megmutatásához kattintsunk a Show Snap location marks (Tárgyraszter pontok mutatása) választómezőbe. Ha kijelöljük a választómezőt, a program az igazítási, méretezési műveletek közben mindig megmutatja, hogy melyik raszterpontok érintettek a műveletben (például, hogy melyik pontot igazítjuk egy segédvonalhoz).