A nyíl segédeszközzel kiválasztott objektumokat anélkül tudjuk átalakítani, hogy közben megváltoztatnák az azokat alkotó görbék alakját. A kijelölt objektumot áthelyezhetjük, elforgathatjuk, megváltoztathatjuk a méreteit és az arányait. Az átalakítást végezhetjük egérrel, a kelléktár segítségével, vagy a külön erre a célra szolgáló Transform (Átalakítás) redőnymenüvel. Az egér vagy a kelléktár használatával az átalakítást interaktív módon végezhetjük el. A kelléktár és a Transform redőnymenü segítségével a műveleteket kellő precizitással végezhetjük el.

A grafikákkal és szövegekkel a következő átalakítási műveleteket végezhetjük el:

Az objektumok átalakítása közben is használhatók a Ctrl és Shift művelet-korlátozó billentyűk.

Ha átalakítottunk egy objektumot, és meggondoljuk magunkat, az átalakításokat bármikor törölhetjük az Arrange (Elrendezés) menü Clear Transformations (Átalakítások törlése) parancs segítségével. A parancs hatására a program visszavonja az egérrel, a kelléktárral és a Transform redőnymenüvel elvégzett átalakításokat.

Ha egy műveletet több objektumon is végre szeretnénk hajtani, válasszuk az Edit (Szerkesztés) menü Repeat (Megismétel) parancsát. Ezzel a paranccsal megismételhetjük az utolsó műveletet az újonnan kijelölt objektumon.

Az objektumok helyzetét igen gyorsan megváltoztathatjuk az egér segítségével: egyszerűen kattintsunk a mozgatni kívánt objektumra, majd húzzuk azt arrébb. Ezzel a módszerrel bárhová áthelyezhetjük a kijelölt objektumot, az új pozíciót az egérgomb felengedéséig szabadon változtathatjuk.

Ha az objektumot pontosan, számértékek megadásával szeretnénk áthelyezni, használjuk a kelléktárat vagy a Transform (Átalakítás) redőnymenüt. Ezek segítségével megadhatjuk az objektum új koordinátáit, az origóhoz, vagy az objektum jelenlegi pozíciójához viszonyítva.

Az objektumokat a billentyűzet segítségével is elmozgathatjuk. A kurzormozgató billentyűk az előre megadott távolságba mozgatják az objektumot. Ezt a módszert „löködésnek” nevezzük.

A kijelölt objektumok közepén egy X alakú fogantyú látható. Ez a fogantyú az objektumok mozgatására szolgál, és különösen jól használható, ha kitöltővel nem rendelkező objektumot mozgatunk, vagy ha az objektum középpontját egy megadott helyre (pl. egy segédvonalra, vagy egy rácspontra) szeretnénk illeszteni.

Ha az objektumot az egér segítségével mozgatjuk el, a mozgatás közben megfigyelhetjük annak új pozícióját. Hogy a mozgatás közben mit látunk az objektumból, az attól függ, hogy hogyan állítjuk be a programot. Alapesetben a CorelDRAW a mozgatás közben az objektum körvonalait mutatja, de ha ezzel túlzottan lelassul a művelet, akkor beállíthatjuk úgy is a programot, hogy csak az objektumot magába foglaló képzeletbeli téglalapot mutassa. Ha fontos, hogy az objektum minden részletét lássuk a mozgatás közben, akkor megjeleníthetjük akár az egész objektumot is.

Egy objektum egérrel történő elmozgatásához válasszuk ki az eszköz tárból a nyíl segédeszközt, kattintsunk a mozgatni kívánt objektumra, tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. A program követi az egér mozgását, és elmozdítja az objektumot az eredeti helyéről. A művelet közben a program mutatja az objektum vázlatát. Az objektum helyét az egérgomb felengedéséig szabadon változtathatjuk. Ha az objektum pozíciója megfelelő, engedjük fel az egérgombot.

Ha kitöltetlen objektumot mozgatunk, és a Treat As Filled (Kitöltöttként kezel) funkció ki van kapcsolva, akkor az objektumot a körvonalánál, vagy a közepén látható X jelnél kell „megragadnunk". A kitöltött objektumok mozgatásához bárhol rákattinthatunk azokra.

Az egérrel történő mozgatás közben érdemes figyelni a kelléktárat, ill. az állapotjelző sort is. Ezek ugyanis minden pillanatban mutatják az objektum új pozícióját.

Az objektumok precíz mozgatására a kelléktár és a Transform (Átalakítás) redőnymenü használható. Ha kijelölünk egy objektumot a nyíl segédeszközzel, a kelléktáron automatikusan megjelennek az objektum mozgatására szolgáló mezők. Ezekben azt adhatjuk meg, hogy az origóhoz képest hová kívánjuk helyezni az objektumot. Az értékek növelésével az objektum felfelé, ill. jobbra mozdul el, az értékek csökkentésével pedig balra, illetve lefelé. A kelléktárban látható x és y mezők alapesetben az objektum középpontjának a koordinátáit mutatják, de ezt a viszonyítási pontot áthelyezhetjük az objektum más részére is (pl. a bal alsó sarkába).

Ha az objektumot a kelléktár segítségével szeretnénk elmozgatni, jelöljük ki azt a nyíl segédeszközzel, majd kattintsunk a kelléktárban az új vízszintes koordináta megadására szolgáló x mezőbe. Töröljük ki az itt található értéket, adjuk meg az új értéket, majd üssük le a Tab billentyűt. Ekkor a kurzor az y címkéjű mezőbe kerül, amely a függőleges koordináta megadására szolgál. Töröljük ki az eredeti értéket, adjuk meg az újat, majd üssük le az Enter billentyűt. A program ennek hatására elmozdítja az objektumot a megadott helyre.

Ha a kelléktárat szeretnénk az objektum mozgatására használni, de az nem látszik, akkor válasszuk a View (Látvány) menü Toolbars (Eszköztárak) parancsát, majd a megjelenő Options (Opciók) ablakban válasszuk ki a Property Bar (Kelléktár) választómezőt.

Ha az objektumot redőnymenü segítségével szeretnénk elmozgatni, jelöljük ki a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjéből a Position (Pozíció) parancsot. Ez megnyitja a Transform (Átalakítás) redőnymenü Position (Pozíció) részét, amely az objektumok mozgatására szolgál. Győződjünk meg arról, hogy a Relative Position (Relatív pozíció) választómező nincs kiválasztva (ezzel a mezővel választhatjuk ki, hogy abszolút, vagy relatív koordinátákat kívánunk megadni), majd adjuk meg a H (vízszintes) és V (függőleges) mezőkben az új koordinátákat, és nyomjuk meg az Apply (Alkalmaz) gombot.

Ha az objektum másolatát szeretnénk elmozgatni, az Apply (Alkalmaz) gomb helyett az nyomjuk meg a Apply Duplicate (A másolatra alkalmaz) gombot.

A CorelDRAW alapesetben az objektum középpontját mozgatja a megadott koordinátákba. Ezen azonban könnyen változtathatunk a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével. Kezdjük el a mozgatás műveletét az előbb leírt módon, majd a redőnymenü megnyitása után kattintsunk a Relative Position (Relatív pozíció) választómezővel egy vonalban található gombra, ami egy lefelé mutató nyilat ábrázol. Ekkor a redőnymenü kibővül egy újabb résszel, ami a viszonyítási pont kiválasztására szolgál (a viszonyítási pont az objektum azon pontja, amit a program a megadott koordinátákba mozgat). Az ábrán látható mezők azokat a pontokat mutatják, ahová a viszonyítási pontot helyezhetjük. Mint láthatjuk, a viszonyítási pont alaphelyzetben az objektum középpontja, de kiválaszthatjuk az objektum egy másik részét is (pl. az objektumot magába foglaló képzeletbeli téglalap bal felső sarkát). A viszonyítási pont megváltoztatásához kattintsunk a megfelelő választómezőbe, majd végezzük el a mozgatást az előbb ismertetett módon.

Ha a kelléktár segítségével mozgatjuk el az objektumot, a program mindig az objektum középpontját használja viszonyítási pontnak, nem törődik a Transform (Átalakítás) redőnymenüben megadott viszonyítási ponttal.

Ha az objektumokat abszolút koordináták megadásával mozgatjuk, érdemes figyelni a vonalzót. Erről ugyanis könnyen leolvashatjuk, hogy körülbelül hová fog kerülni az objektum a mozgatás után.

Az imént leírt módszerrel az objektumokat egy megadott helyre mozgathattuk el. Gyakoribb azonban az az eset, amikor az objektumot az eredeti helyzetéhez viszonyítva kell elmozgatnunk (pl. 20 mm-rel jobbra). Ekkor közölnünk kell a programmal, hogy az objektumot relatív koordinátákkal szeretnénk elmozgatni, és csak ezután adhatjuk meg a mozgatás egyéb paramétereit.

Ha egy objektumot a kelléktár segítségével kívánunk elmozgatni, akkor jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk a rajzoló eszköztárból az átalakítás segédeszközt (ez abban a kiugró menüben található, amelyikben a forma, a kés és a radír segédeszköz). Ekkor a kelléktárban a mozgatásra szolgáló mezők mellett megjelenik egy gomb, melynek neve Relative to Object (Objektumhoz viszonyítva). Nyomjuk be ezt a gombot, majd adjuk meg az x és az y mezőkben a mozgatás mértékét. A pozitív értékek hatására a program jobbra illetve felfelé mozgatja az objektumot, ha negatív értékeket adunk meg, akkor pedig balra ill. lefelé.

Ha az objektumot redőnymenü segítségével szeretnénk elmozgatni, jelöljük ki azt a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjéből a Position (Pozíció) parancsot. Ekkor megnyílik a Transform (Átalakítás) redőnymenü Position (Pozíció) része. Győződjünk meg a Relative Position (Relatív pozíció) választómező kiválasztásáról, ugyanis a program ekkor mozgatja az objektumot az eredeti helyzetéhez viszonyítva. Ezután adjuk meg a mozgatás mértékét a H (Vízszintes) és a V (Függőleges) mezőkben, majd nyomjuk meg az Apply (Alkalmaz) gombot. Pozitív értékek hatására a program jobbra, ill. felfelé mozgatja az objektumot, ha negatív értékeket adunk meg, akkor pedig balra, ill. lefelé.

Az objektumok relatív mozgatása sokkal egyszerűbb művelet lenne, ha a Relative to Object (Objektumhoz viszonyítva) gomb nem csak akkor jelenne meg a kelléktárban, ha kiválasztjuk az átalakítás segédeszközt, hanem akkor is, ha kijelöljük az objektumot a nyíl segédeszközzel. Ezt könnyen megvalósíthatjuk, hiszen a CorelDRAW eszköztárai – s köztük természetesen a kelléktár is – szabadon változtatható. A kelléktár kiegészítéséhez válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd a megjelenő ablakban nyissuk meg a Workspace/Customize/Toolbars (Munkaterület/Egyéni beállítások/Eszköztárak) részt. Ekkor az ablakban az eszköztárak módosítására szolgáló mezők jelennek meg. A Commands (Parancsok) mezőben az eszköztáron elhelyezhető gombok és mezők listája látható, a Property Bars (Kelléktárak) lehulló listából pedig azt tudjuk kiválasztani, hogy melyik kelléktárat szeretnénk módosítani (jusson eszünkbe, hogy a kelléktár folyamatosan változik, aszerint, hogy milyen segédeszközt használunk, és milyen objektummal foglalkozunk).

A kelléktár módosításához keressük ki a Commands (Parancsok) listából az Edit and Transform /Transform /Positon (Szerkesztés és átalakítás /Átalakítás /Pozíció) részt. Ha kiválasztjuk ezt a parancscsoportot, a listától jobbra megjelennek az ide tartozó parancsgombok ill. mezők, köztük a Relative to Object (Objektumhoz viszonyítva) gomb is. Válasszuk ki a Property Bars (Kelléktárak) mezőből a módosítani kívánt kelléktárat (pl. a Rectangle kelléktárat, amely a téglalapok kiválasztásakor jelenik meg a képernyőn), majd fogjuk meg a Relative to Object gombot, és mozgassuk a kelléktárra, az objektum új helyének megadására szolgáló számmezők mellé). Ekkor a gomb megjelenik a kelléktáron, és ezután minden alkalommal ott is lesz, amikor kiválasztjuk az adott objektumot (pl. téglalapot). Végezzük el az iménti műveletet a többi kelléktárral is, amikben az objektumok mozgatására szolgáló mező található. Ha végeztünk zárjuk be az Options (Opciók) ablakot.

A következő kelléktárakat kell módosítanunk (Property Bars lehulló lista):

Az objektumokat nem csak az egér segítségével és számértékek megadásával mozgathatjuk el, hanem a billentyűzet segítségével is. Ha kijelöltünk egy objektumot a nyíl segédeszközzel, a kurzormozgató billentyűk leütésekor az objektum arrébb ugrik. A kurzormozgató billentyűkkel tehát ide-oda löködhetjük az objektumot.

A CorelDRAW régebbi változataiban csupán ez az egy löködési módszer volt. A program készítői azonban úgy gondolták, hogy hasznos lenne, ha a löködés mértékét ideiglenesen meg lehetne növelni, ezért beépítették a programba az ún. többszörös löködést, mellyel nagyobb távolságra is el tudjuk mozgatni az objektumokat a billentyűzet segítségével.

A löködés használatához tehát ki kell jelölnünk az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd le kell ütnünk azt a kurzormozgató nyilat, amelyik abba az irányba mutat, amerre el szeretnénk mozgatni az objektumot. A többszörös löködés használatához a kurzormozgató billentyűvel egy időben nyomjuk le a Shift billentyűt is.

A löködés természetesen csak akkor használható igazán jól, ha mi magunk adhatjuk meg a mértékét (vagyis azt, hogy egy billentyű-leütéssel mennyit mozduljon arrébb az objektum). Ehhez válasszuk a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsát, majd válaszuk ki a megnyíló ablak bal oldalán látható listából a Workspace/Edit (Munkaterület/Szerkesztés) részt. Ekkor az ablak jobb oldalán megjelennek a szerkesztési műveletek beállítására szolgáló mezők. Ezek közül a Nudge (Löködés) mezőben állíthatjuk be a löködés mértékét. A Nudge (Löködés) számmezőben azt adhatjuk meg, hogy mennyivel mozduljon el az objektum egy billentyű-leütés hatására, a Super nudge (Többszörös löködés) mezőben pedig azt adhatjuk meg, hogy a Shift billentyű lenyomásával hányszor nagyobbat mozogjon az objektum, mint egyébként.

Az objektumok átméretezése, nyújtása – a mozgatáshoz hasonlóan – elvégezhető egérrel, és precízen számértékek megadásával. Az egérrel történő átméretezés, ill. nyújtás esetén az objektum kijelölésekor megjelenő fogantyúkat kell használnunk, a számértékek megadására pedig a kelléktárat és a Transform (Átalakítás) redőnymenüt használhatjuk.

Az átméretezés és a nyújtás között az a különbség, hogy a nyújtás során az objektum arányai megváltoznak, míg az átméretezés során nem.

Az objektumok átméretezésének leggyorsabb, legegyszerűbb módja, ha kijelöljük az objektumot, majd elmozgatjuk a sarkain megjelenő négyzet alakú fogantyúk egyikét. A művelet közben a program mutatja az objektum vázlatát, így könnyen megállapíthatjuk, hogy mi a megfelelő méret. A nagyítás/kicsinyítés mértékét és az objektum új méreteit egyébként a kelléktár is mutatja.

Egy objektum egérrel történő átméretezéséhez válasszuk az eszköztárból a nyíl segédeszközt, majd kattintsunk az átméretezni kívánt objektumra. Ekkor megjelennek rajta a méret változtatására és a mozgatásra szolgáló fogantyúk. Mozgassuk az egérkurzort az objektum egyik sarkán található fogantyú fölé. Ekkor a kurzor kereszt alakúra változik. Kattintsunk a fogantyúra, tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. A program követi az egér mozgását, és megváltoztatja az objektum méretét. Ha a kurzort az objektum középpontja felé mozgatjuk, az objektum mérete csökken, a középponttól távolodva pedig nő. Az objektum mérete az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható. A méret változását a program által megrajzolt vázlat és a kelléktár segítségével követhetjük nyomon.

A Ctrl és a Shift műveletmódosító billentyűk az objektumok méretének megváltoztatásánál is használhatók. Ha fogantyú mozgatása közben lenyomjuk a Ctrl billentyűt, az objektum méretét csak növelni tudjuk, mégpedig az eredeti méret egész számú többszörösére (pl. kétszeresére). Ha a fogantyú lenyomása közben a Shift billentyűt nyomjuk le, a program úgy méretezi át az objektumot, hogy rögzíti annak középpontját. A két módosító billentyű természetesen egyszerre is használható.

Az átméretezést akkor is elvégezhetjük, ha nem a nyíl segédeszköz, hanem valamelyik rajzoló segédeszköz van a "kezünkben".

Az objektumok nyújtása az arányok megváltoztatásával járó nagyítást, ill. kicsinyítést jelenti. A művelet közben a program folyamatosan mutatja az objektum vázlatát, így mindig látjuk, hogyan változik az objektum a nyújtás hatására. A nyújtás mértékét a kelléktár segítségével is nyomon követhetjük.

Egy objektum nyújtásához válaszuk ki a nyíl segédeszközt a rajzoló eszköztárból, majd jelöljük ki a módosítandó objektumot. Ekkor megjelennek körülötte a fogantyúk. Mozgassuk az egeret az egyik oldalon elhelyezkedő fogantyú fölé, nyomjuk le az egérgombot és mozgassuk el az egeret. A program az egér mozgását követve megnyújtja az objektumot. Az objektum mérete az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható.

Vegyük észre, hogy a nyújtáskor az egérkurzor nem mozgatható minden irányba. Ha az objektum jobb, vagy bal oldalán található fogantyút fogtuk meg, akkor az egérkurzort csak vízszintesen mozgathatjuk (vízszintes irányú nyújtás), ha az objektum tetején, vagy alján található fogantyút fogtuk meg, akkor pedig csak felfelé vagy lefelé mozgathatjuk azt (függőleges irányú nyújtás).

A Ctrl és Shift módosító billentyűk a nyújtás közben is használhatók. A Ctrl billentyű hatására a program csak az objektum növelését engedi meg, mégpedig az eredeti méret egész számú többszörösére. Ha a Shift billentyűt nyomjuk le a művelet közben, akkor az program rögzíti az objektum középpontját, és ehhez viszonyítva végzi el a nyújtást.

Az objektumok nyújtását nem csak a nyíl segédeszközzel végezhetjük el, hanem bármelyik rajzoló segédeszközzel is.

Ha az egérrel történő átméretezést, ill. nyújtást túl pontatlannak találjuk, elvégezhetjük a műveletet számértékek megadásával is. A két művelet között csupán annyi a különbség, hogy az átméretezéskor jeleznünk kell a programnak, hogy a két oldal hosszát arányosan kell változtatnia, míg a nyújtásnál csupán az egyik oldal hossza változik, az objektum méretei egymástól függetlenül módosíthatók. Az átméretezést és a nyújtást is elvégezhetjük a kelléktár és a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével is.

Ha az objektum méretét a kelléktárral szeretnénk megváltoztatni, jelöljük ki a nyíl segédeszköz segítségével. Ekkor az eszköztárban megjelennek az átméretezésére szolgáló mezők. Ha arányosan szeretnénk változtatni az objektum méreteit, kattintsunk a lakatot ábrázoló, Nonproportional Sizing (Nem arányos méretezés) gombra. Ha a lakat zárva van, a program egyszerre csak az egyik méret megváltoztatását engedi meg, a másik méretet automatikusan kiszámolja. Ha nyújtani szeretnénk az objektumot, ügyeljünk arra, hogy a lakat nyitva legyen (vagyis be legyen nyomva a Nonproportional Sizing gomb). Ezután adjuk meg az objektum méreteit. Erre az Objects Size (Objektumok mérete) számmezők használhatók. Ha az objektum méreteit arányosan változtatjuk, csak az egyik értéket kell megadnunk. Ha nyújtani kívánjuk az objektumot, mindkét mezőbe beírhatjuk az új méreteket, de ha csak az egyik irányba szeretnénk nyújtani az objektumot, akkor csak az egyik mező értékét kell megváltoztatnunk. Ha végeztünk a méretek megadásával, üssük le az Enter billentyűt. Ennek hatására a program elvégzi a műveletet.

Az objektumok átméretezését és nyújtását a Transform (Átalakítás) redőnymenüvel is elvégezhetjük. Ehhez jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd nyissuk meg a redőnymenüt az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjének Size (Méret) parancsával. Ennek a parancsnak a hatására a Transform (Átalakítás) redőnymenüben az objektumok méretének megváltoztatására szolgáló mezők jelennek meg. Ha arányosan szeretnénk nagyítani vagy kicsinyíteni az objektumot, akkor kattintsunk a Proportional (Arányos) választómezőbe, majd adjuk meg az objektum méreteit a H (Vízszintes) és V (Függőleges) mezőkben. Arányos méretezésnél csak az egyik méretet kell megadnunk, mert a program automatikusan kiszámítja a másik méretet. Nyújtásnál megadhatjuk mindkét méretet, de ha csak az egyik irányban szeretnénk megnyújtani az objektumot, a másik értéket változatlanul hagyhatjuk. A művelet végrehajtásához kattintsunk az Apply (Alkalmaz) gombra.

A skálázás szintén az objektum méretének a megváltoztatása, ám ekkor nem az új méretet kell megadnunk, hanem a kicsinyítés ill. nagyítás százalékos mértékét. Skálázást általában akkor használunk, ha nem tudjuk az objektum pillanatnyi méreteit, vagy nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy mekkorára szeretnénk csökkentei vagy növelni az objektumot. Például, kiadhatjuk azt a parancsot, hogy a program növelje a kijelölt objektum méretét a jelenlegi méret duplájára. Ehhez nem kell pontosan ismernünk a jelenlegi méretet, és nem kell kiszámolnunk az új méretet sem. A skálázást elvégezhetjük egérrel, ill. a megfelelő értékek megadásával, a kelléktár és a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével.

Az egérrel történő skálázást nem lehet elválasztani az objektumok átméretezésétől, ugyanis a két művelet tulajdonképpen megegyezik. A különbség csupán annyi, hogy a fogantyúk mozgatása közben a kelléktáron nem azt figyeljük, hogy mekkora az objektum, hanem azt, hogy mennyivel változott a mérete. Ezeket az információkat a program a kelléktáron egymás mellett jeleníti meg.

Az objektumok skálázását más, bonyolultabb, de sokoldalúbb eszközzel is elvégezhetjük. A rajzoló eszköztárban, a forma segédeszköz kiugró menüjében találunk egy eszközt, melynek neve átalakítás segédeszköz (Free Transform Tool). Ezzel az eszközzel egyedi, a CorelDRAW-ban szokatlan, de más vektorgrafikus rajzolóprogramokban gyakran használt módszerrel tudjuk átalakítani az objektumokat. Az átalakítás segédeszköz az objektumok forgatására, forgatással egybekötött tükrözésére, skálázására és döntésére használható.

Az átalakítás segédeszköz az objektumok skálázása esetén abban tér el a hagyományos, nyíl segédeszközzel történő skálázástól, hogy a művelet viszonyítási pontját szabadon változtathatjuk (sőt, a művelet elején mindig meg kell adnunk azt), valamint, hogy az objektum függőleges és vízszintes méreteit egy időben és egymástól függetlenül változtathatjuk.

Ha az objektumot az átalakítás segédeszközzel szeretnénk skálázni, jelöljük ki azt a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk ki az eszköztárból az átalakítás segédeszközt. Ekkor a kelléktárban megjelenek a segédeszköz paramétereinek a beállítására szolgáló mezők. Nyomjuk meg a kelléktárban a Free Scale Tool gombot, amivel az átalakítás segédeszközt az objektumok skálázására állíthatunk be. Ezután ki kell jelölnünk a művelet viszonyítási pontjának a helyét, és rögtön utána elvégezhetjük az objektum átalakítását is. Ehhez kattintsunk a rajzterületre, a megfelelő pontra, tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. A kattintással megadtuk a viszonyítási pontot, az egér elmozdításával pedig megkezdtük az objektum átméretezését. A program követi az egér mozgását és folyamatosan mutatja az objektum vázlatát. Az objektum mérete az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható. Ha a méret megfelelő, engedjük fel az egérgombot.

Ha a skálázást az objektum arányainak megtartásával szeretnénk elvégezni, nyomjuk le a művelet közben a Ctrl billentyűt.

Ha az egérrel történő skálázás nem felel meg a céljainknak, a műveletet elvégezhetjük a kelléktár, vagy a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével is. Az objektumok skálázása során az új méretet az objektum eredeti méretéhez viszonyítva, százalékban kell megadnunk. Például, ha 100 %-ot adunk meg, az objektum mérete nem változik, a 200 %-os érték hatására az objektum mérete a duplájára nő, az 50 %-os érték hatására pedig a felére csökken.

Ha az objektum skálázását a kelléktárral szeretnénk elvégezni, jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel. Ekkor a kelléktáron megjelennek a skálázás mértékének megadására szolgáló mezők. Ha a skálázást az arányok megtartásával szeretnénk elvégezni, kattintsunk a Nonproportional Sizing (Nem arányos méretezés) gombra. Ha a lakat zárva van, a program egyszerre csak az egyik méretszám megváltoztatását engedi meg, a másik értéket automatikusan kiszámolja. Ha az objektumot nyújtani szeretnénk, ügyeljünk arra, hogy a lakat nyitva legyen (vagyis be legyen nyomva a Nonproportional Sizing gomb). Ezután adjuk meg a skálázás mértékét. A 100 %-nál nagyobb értékek hatására az objektum mérete növekszik, a kisebb értékek hatására pedig csökken. Arányos skálázás esetén csak az egyik értéket kell megadnunk. Ha nyújtjuk az objektumot, a két értéket egymástól függetlenül módosíthatjuk, de ha csak az egyik irányba szeretnénk megnyújtani azt akkor csak az egyik értéket kell változtatnunk. Ha végeztünk az értékek megadásával, üssük le az Enter billentyűt. Ennek hatására a program elvégzi a műveletet.

Az objektumok skálázását végezhetjük a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével is. Ehhez válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjéből a Scale and Mirror (Skálázás és tükrözés) parancsot. A parancs hatására megjelenik a Transform redőnymenü skálázásra és tükrözésre szolgáló része. Ha azt szeretnénk, hogy a skálázás során megmaradjanak az objektum arányai, kattintsunk a Proportional (Arányos) választómezőbe. Ezután adjuk meg a skálázás mértékét. Ha arányosan skálázunk, csak az egyik értéket kell megadnunk, ha nyújtjuk az objektumot, mindkét értéket szabadon változtathatjuk. Ha végeztünk az értékek megadásával, nyomjuk meg az Apply (Alkalmaz) gombot. Ekkor a program elvégzi a műveletet.

A CorelDRAW az objektumok forgatására több hatékony eszközt kínál. Elforgathatjuk az objektumokat a nyíl segédeszközzel, az átalakítás segédeszközzel, valamint a kelléktárban vagy a Transform redőnymenüben megadott paraméterekkel.

A forgatás legegyszerűbb és leggyorsabb módja, ha kijelöljük az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd megjelenítjük a forgatásra szolgáló fogantyúkat, és ezek egyikénél fogva forgatjuk el az objektumot.

Az egérrel történő forgatáshoz válasszuk az eszköztárból a nyíl segédeszközt, majd kattintsunk a forgatni kívánt objektumra. Ekkor megjelennek körülötte az átméretezésre és nyújtásra szolgáló fogantyúk. Kattintsunk ismét az objektumra. Ekkor a fogantyúk megváltoznak, a négyzetek helyén nyíl alakú fogantyúk jelennek meg, az objektum közepére pedig egy kör alakú fogantyú kerül. A nyíl alakú fogantyúk az objektum forgatására és döntésére szolgálnak, a kör alakú fogantyú pedig a forgatás középpontjának a megváltoztatására. Mozgassuk az egérkurzort az egyik sarkon található fogantyúra, majd nyomjuk le az egérgombot és mozgassuk el az egeret az objektum kerülete mentén. Ekkor a program – követve az egér mozgását – elforgatja az objektumot. A forgatás mértékét a program az objektum vázlatával jelzi. A forgatás az egérgomb felengedéséig szabadon folytatható.

A Ctrl és a Shift művelet-módosító billentyűket az objektumok forgatása közben is használhatjuk. A Ctrl billentyű lenyomásával a forgatás 15 fokos lépésekre korlátozható (tehát csak 15, 30, 45… fokonként forgathatjuk az objektumot), a Shift billentyű lenyomásakor pedig átméretezhetjük az objektumot, a forgatással egy időben.

Ha az objektumot nem a saját középpontja körül kívánjuk elforgatni, elmozgathatjuk a forgatás középpontját. Ehhez jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd kattintsunk rá újra, hogy megjelenjenek rajta a forgatásra szolgáló fogantyúk. A forgatás középpontját az objektum közepén látható, kör alakú fogantyúval lehet megadni. Kattintsunk a fogantyúra, és mozgassuk azt a megfelelő helyre, majd forgassuk el az objektumot az imént megismert módon.

A forgatás középpontját könnyen ráilleszthetjük az objektum fontosabb pontjaira (pl. az objektumot magába foglaló képzeletbeli téglalap sarkaira, vagy oldalaira). Ha a középpont mozgatása közben lenyomjuk a Ctrl billentyűt, akkor csak ezekre a pontokra tudjuk mozgatni azt. Ha a forgatás középpontját vissza kívánjuk állítani az objektum középpontjába, ugyanezt a módszert kell alkalmaznunk.

A forgatás rugalmasabban, szemléletesebben végezhető el az átalakítás segédeszközzel. Ennél az eszköznél nem kell külön beállítanunk a forgatás középpontját, hanem rögtön a művelet elején megadhatjuk azt. Az átalakítás segédeszköz használatakor a program nemcsak az objektum vázlatát mutatja a képernyőn, hanem a forgatás szögét is.

Akkor érdemes a forgatást az átalakítás segédeszközzel elvégezni, ha a forgatás középpontját gyakran kell változtatnunk, illetve ha a forgatás mellett más műveleteket (pl. skálázást, megdöntést) is szeretnénk végezni.

Ha egy objektumot az átalakítás segédeszközzel szeretnénk elforgatni, jelöljük ki a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk ki az átalakítás segédeszközt a rajzoló eszköztárból. Ekkor megjelennek a kelléktárban a segédeszköz beállítására szolgáló ikonok. Kattintsunk a Free Rotation Tool gombra, majd mozgassuk a kurzort a rajzterület fölé. Kattintsunk arra a helyre, ahová a forgatás középpontját szeretnénk helyezni, tartsuk nyomva az egérgombot és mozgassuk el az egeret. Ekkor a program elforgatja az objektumot. A forgatás közben egy, a forgatás középpontjából kiinduló egyenes mutatja a forgatás mértékét, és a műveletet az objektum vázlatával is nyomon követhetjük. A forgatás mértéke az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható.

A forgatás szögét és középpontjának koordinátáit a kelléktárról olvashatjuk le.

Ha az objektumok egérrel történő forgatása nem felel meg az igényeinknek, elforgathatjuk az objektumot számértékek megadásával is. Ez a módszer természetesen sokkal precízebb, mint az egérrel történő forgatás, viszont több időt igényel a művelet. A forgatás paramétereit a kelléktárban ill. a Transform (Átalakítás) redőnymenüben adhatjuk meg.

Ha a forgatást a kelléktár segítségével szeretnénk elvégezni, jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel. Ekkor a kelléktárban megjelenik az Angle of Rotation (Forgatás szöge) mező, amely az objektumok forgatását segíti. Kattintsunk a számmezőbe, adjuk meg a forgatás mértékét, majd üssük le az Enter-t. A program az Enter billentyű leütésekor elvégzi a műveletet. Ha negatív értékeket adunk meg, a program az óramutató járásával megegyező irányba forgatja az objektumot, a pozitív értékek hatására pedig az ellenkező irányba.

Ha a kelléktárral forgatunk el egy objektumot, csak akkor tudjuk megadni a forgatás középpontját, ha az objektumot nem a nyíl, hanem az átalakítás segédeszközzel jelöltük ki.

Az iméntinél több paramétert adhatunk meg, ha a forgatást a Transform (Átalakítás) redőnymenüvel végezzük el. Ehhez válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjéből a Rotate (Frogatás) parancsot. Ez a parancs megnyitja a Transform redőnymenü Rotate (Forgatás) részét, amelyben megadhatjuk a forgatás paramétereit. Először a forgatás középpontját kell megadnunk, mégpedig – az objektumok mozgatásához hasonlóan – abszolút vagy relatív koordinátákkal. Ha abszolút koordinátákkal szeretnénk megadni, győződjünk meg róla, hogy a Relative Center (Relatív középpont) választómező nincs kijelölve. Ilyenkor a koordinátákat az origóhoz viszonyítva kell megadnunk. Ha a középpontot az objektumhoz viszonyítva szeretnénk megadni, jelöljük ki a Relative Center választómezőt. Ha kiválasztottuk a forgatás középpontját, a forgatás szögét kell megadnunk. Erre az Angle (Szög) mező szolgál. Negatív értékek hatására a program a kijelölt objektumot az óramutató járásával megegyező irányba forgatja, pozitív értékek hatására pedig az ellenkező irányba. Ha végeztünk a paraméterek megadásával, a forgatás végrehajtásához nyomjuk meg az Apply (Alkalmaz) gombot.

A CorelDRAW-ban az objektumok megdöntésére is több módszert találunk. Ezek közül a legegyszerűbb, a körülöttük megjeleníthető, nyíl alakú fogantyúk elmozgatása, de a megdöntést végezhetjük az átalakítás segédeszközzel, a kelléktár megfelelő mezőivel, és természetesen a Transform (Átalakítás) redőnymenüvel. Ha a műveletet egérrel végezzük, hamar végzünk, de az eredmény kevésbé lesz pontos. Ha a pontosság a fő szempont, akkor inkább használjuk a kelléktárat vagy a redőnymenüt

Ha az objektum megdöntését egérrel kívánjuk elvégezni, jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd kattintsunk rá még egyszer, hogy megjelenjenek rajta a forgatásra, döntésre szolgáló fogantyúk. Az objektumon megjelenő fogantyúk közül az oldalakon található, kétirányú nyilat ábrázoló fogantyúkkal lehet elvégezni a megdöntést (a többi fogantyú az objektum forgatására szolgál). Az objektum megdöntéséhez kattintsunk rá az egyik fogantyúra, tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az kurzort az objektum oldalával párhuzamos irányba. Ekkor a program – az egér mozgását követve – megdönti az objektumot. A művelet közben mindig láthatjuk az objektum vázlatát, így követni tudjuk a megdöntés mértékét. Az objektum dőlése az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható.

Az átalakítás segédeszköz segítségével a megdöntést sokkal rugalmasabban, szabadabban végezhetjük el, mint a nyíl segédeszközzel. Az átalakítás segédeszköz használatakor megadhatjuk a megdöntés viszonyítási pontját, és egyszerre dönthetjük az objektumot függőleges és vízszintes irányban.

Az objektum megdöntéséhez jelöljük ki azt a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk az eszköztárból az átalakítás segédeszközt. Ekkor a kelléktárban megjelennek az átalakítás segédeszköz gombjai és számmezői. A megdöntés funkció kiválasztásához nyomjuk meg a Free Skew Tool gombot. Ezután mozgassuk az egeret a rajzterület fölé, és kattintsunk arra a pontra, ahová a megdöntés viszonyítási pontját szeretnénk helyezni. Tartsuk lenyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egérkurzort abba az irányba, amerre meg szeretnénk dönteni az objektumot. Ennél a műveletnél nincs korlátozva a mozgásirány, egyszerre dönthetjük az objektumot függőlegesen és vízszintesen. A program a művelet közben mutatja az objektum vázlatát. A döntés mértéke az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható.

Az objektumok precíz döntésére a kelléktárat ill. a Transform (Átalakítást) redőnymenüt használhatjuk. Ha a megdöntést a kelléktár segítségével szeretnénk elvégezni, jelöljük ki az objektumot, majd válasszuk ki az eszköztárból az átalakítás segédeszközt (ha a nyíl segédeszközt választjuk, nem jelennek meg a kelléktárban a megdöntésre szolgáló mezők). Kattintsunk a Skew Angle (Megdöntés szöge) mezőbe, és adjuk meg a dőlésszöget. A felfelé mutató nyíl melletti számmezővel a függőleges, a jobbra mutató nyíl melletti számmezővel pedig a vízszintes dőlés szögét szabályozhatjuk. A két érték egymástól függetlenül változtatható. Ha végeztünk a dőlés szögének megadásával, üssük le az Enter billentyűt. Ekkor a program elvégzi a műveletet.

Ha a megdöntést a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével szeretnénk elvégezni, válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjéből a Skew (Megdöntés) parancsot. Ekkor megjelenik a redőnymenü azon része, amely az objektumok megdöntésére szolgál. Adjuk meg a H (Vízszintes) és a V (Függőleges) mezőkben a megdöntés szögét, majd nyomjuk meg az Apply (Alkalmaz gombot).

A Transform redőnymenüben nemcsak a dőlésszöget változtathatjuk meg, hanem a művelet viszonyítási pontját is. Ez a pont alapesetben megegyezik az objektum középpontjával, de áthelyezhetjük az objektumot magába foglaló képzeletbeli téglalap sarkaira és oldalaira is. A viszonyítási pont áthelyezéséhez nyomjuk meg a redőnymenü alján található. Lefelé mutató háromszöget ábrázoló gombot. Ekkor a redőnymenü kiegészül egy ábrával, amelyen kiválaszthatjuk az új viszonyítási pontot.

Ha a megdöntés viszonyítási pontját az objektumon kívül szeretnénk felvenni, használjuk az átalakítás segédeszközt. Ezzel a segédeszközzel a megdöntés előtt, az igényeinknek megfelelően tudjuk elhelyezni a viszonyítási pontot.

Az objektumok tükrözése igazából nem külön művelet, hanem szorosan összefügg a skálázással. Ami miatt mégis külön írunk róla, az az, hogy a CorelDRAW tartalmaz egy segédeszközt, ami a tükrözést kombinálja az elforgatással, és a Transform redőnymenüben külön parancsgombok szolgálnak a tükrözésre.

Az objektumok tükrözését végezhetjük egérrel (a nyíl és az átalakítás segédeszközzel), a kelléktár segítségével, valamint a Transform redőnymenüvel. Mivel a tükrözés során nem változnak az objektum méretei, az egérrel való tükrözés eredménye éppen olyan pontos, mintha a műveletet a számértékek megadásával végeztük volna.

Egy objektum tükrözésének leggyorsabb, legegyszerűbb módja a nyíl segédeszköz használata. Amikor kijelölünk egy objektumot a nyíl segédeszközzel, megjelennek körülötte a négyzet alakú fogantyúk. Ezek nem csak az objektum méretének megváltoztatására használhatók, hanem az objektum tükrözésére is. Az objektum tükrözéséhez kattintsunk az egyik fogantyúra, nyomjuk le a Ctrl billentyűt, majd húzzuk át a fogantyút a vele szemközt lévőn. Például, ha az objektum jobb oldalán található fogantyút fogtuk meg, akkor azt az objektum bal oldalán található fogantyún kell túlhúznunk az objektum tükrözéséhez. Amíg nyomva tartjuk az egérgombot, a program csak az objektum vázlatát mutatja, de nem végzi el a tükrözést. A művelet befejezéséhez engedjük fel az egérgombot.

Az objektumokat ezzel a módszerrel nem csak tengelyesen, hanem középpontosan is tükrözhetjük. Az oldalakon található fogantyúk mozgatásakor a program tengelyesen tükrözi, a sarkokon található fogantyúk elmozgatásakor pedig középpontosan.

Ha nem szeretnénk, hogy az objektum elmozduljon az eredeti helyéről, a tükrözés közben, a Ctrl billentyűvel egy időben nyomjuk le (és a művelet befejezéséig tartsuk nyomva) a Shift billentyűt is.

Az átalakítás segédeszközzel a tükrözést elforgatással kombinálhatjuk. Ennél a műveletnél természetesen meg kell adnunk egy viszonyítási pontot, ami a forgatás és egyben a tükrözés középpontját jelenti.

Az átalakítás segédeszközzel történő tükrözéshez jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk az eszköztárból az átalakítás segédeszközt. Ekkor megjelennek a kelléktáron a segédeszköz működését szabályozó gombok. Kattintsunk a Free Angle Reflector Tool gombra a tükrözés funkció kiválasztásához, és mozgassuk a kurzort a rajzterület fölé. Kattintsunk arra a pontra, ahová a viszonyítási pontot szeretnénk helyezni, tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el a kurzort. Ekkor a program elvégzi az objektum tükrözését, és az egér mozgását követve elforgatja azt. A művelet közben a program folyamatosan mutatja az objektum vázlatát. A tükrözés/forgatás az egérgomb felengedéséig folytatható.

Mint említettük, a nyíl segédeszközzel történő tükrözés meglehetősen precíz művelet, hiszen az objektum mérete nem változik meg, sőt ha a művelet közben a Shift billentyűt is lenyomjuk, akkor a helye sem változik meg. Ennek ellenére lehetőségünk van arra, hogy a tükrözést számértékek megadásával végezzük el. Akkor szoktuk ezt a módszert választani, ha a tükrözést közvetlenül egy másik művelet után kívánjuk elvégezni, és az ehhez szükséges eszköz (pl. a Transform redőnymenü) éppen a kezünk ügyében van. Abban az esetben is jól jöhet ez a módszer, ha nem szeretnénk más segédeszköz kiválasztásával megszakítani a munkánkat.

Ha a kelléktárral szeretnénk tükrözni az objektumot, válasszunk ki azt a nyíl segédeszközzel, vagy valamelyik rajzoló segédeszközzel. Ekkor láthatóvá válnak a kelléktárban a tükrözésre szolgáló gombok (Mirror Buttons). Az objektum vízszintes tükrözéséhez kattintsunk a felső gombra, a függőleges tükrözéshez pedig az alsóra. A művelet során az objektum helye nem változik meg.

A redőnymenü segítségével történő tükrözés hasonlóan egyszerű feladat. Jelöljük ki az objektumot az egyik segédeszközzel (használhatjuk a nyíl, a forma segédeszközt, vagy bármelyik rajzoló segédeszközt), majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Transform (Átalakítás) almenüjének Scale and Mirror (Skálázás és tükrözés) parancsát. Ekkor megnyílik a Transform redőnymenü skálázásra és tükrözésre szolgáló része. Az objektumok tükrözésére a redőnymenüben található Horizontal Mirror (Vízszintes tükrözés) és Vertical Mirror (Függőleges tükrözés) gomb szolgál. Kattintsunk a megfelelő gombra (a két gomb egymástól függetlenül választható), majd nyomjuk meg az Apply (Alkalmaz) gombot. Ekkor a program elvégzi a műveletet.

A CorelDRAW a munkánk során megjegyzi, hogy milyen műveleteket végeztünk el az objektumokkal. Ha hibázunk, könnyen visszavonhatjuk a hibás műveletet. Egy-egy művelet visszavonására az Edit (Szerkesztés) menü Undo (Visszavonás) parancsa használható. Ha egy objektumot olyanná szeretnénk visszaalakítani, amilyennek megrajzoltuk (tehát az összes módosítást vissza szeretnénk vonni), az Arrange (Elrendezés) menüben található Clear Transformations (Átalakítások törlése) parancsot kell használnunk. A parancs hatására az objektumon végzett összes változtatás törlődik, kivéve a mozgatást: az objektum nem kerül vissza az eredeti helyére.

A Clear Transformations (Átalakítások törlése) parancs kiadható egy objektum másolatára is. A másolat őrzi az eredeti objektum eredeti tulajdonságait is, ezért visszaalakítható olyanná, amilyen az eredeti objektum a megrajzolás után volt.

Ha a Clear Transformations (Átalakítások törlése) parancsot egy objektumcsoportra adjuk ki a program csak azokat a műveleteket vonja vissza, amit a csoporttal végeztünk. Az objektumok csoportosítása előtt elvégzett változtatások visszavonásához fel kell oldanunk a csoportot.

A CorelDRAW lehetőséget ad arra, hogy egy átalakítást ne a kiválasztott objektumon, hanem annak másolatán hajtsuk végre. Ha egy objektumra az eredeti formájában van szükségünk, de úgy látjuk, hogy egy másik objektumot ennek az objektumnak a módosításával tudnánk elkészíteni, másolatot kell készítenünk az objektumról, és a másolatot kell módosítanunk. A CorelDRAW-ban ez csupán egy gombnyomás. Jól használható ez a funkció abban az esetben is, ha nem vagyunk biztosak egy művelet végeredményében. Ilyenkor másolatot készíthetünk az objektumról, kipróbálhatjuk a művelet hatását a másolaton, majd megismételhetjük a sikeres műveletet az eredeti objektumon.

Ha a műveletet a Transform (Átalakítás) redőnymenü segítségével végezzük, akkor könnyű dolgunk van, ugyanis bármelyik részét nyitjuk meg ennek a redőnymenünek, az mindig tartalmazza az Apply To Duplicate (Alkalmaz a másolatra) gombot. Ha a műveletet nem a kijelölt objektummal, hanem annak másolatával szeretnénk elvégezni, ezt a gombot kell megnyomnunk az Apply (Alkalmaz) gomb helyett.

Ha a műveletet egérrel kívánjuk elvégezni, akkor szintén egyszerű a feladatunk. Kezdjük el a műveletet a megszokott módon, de a bal egérgomb felengedése előtt (ami a művelet végét jelenti) kattintsunk egyet a jobb egérgombbal is. A jobb egérgomb lenyomása jelzi a programnak, hogy a műveletet nem a kijelölt objektummal, hanem annak másolatával kell elvégezni.

Az imént említett művelet közben, a jobb egérgombbal való kattintás helyett leüthetjük a numerikus billentyűzet + billentyűjét is.