A PostScript egy lapleíró nyelv, amellyel utasításokat lehet adni a PostScript nyomtatóknak arra vonatkozóan, hogy az hogyan nyomtasson ki egy lapot. Ha egy dokumentumot PostScript nyomtatón nyomtatunk ki, a program minden objektumot szöveges PostScript utasítások halmazává alakít át, és így küldi azt el a nyomtatónak.

A PostScript nyelv használata nem az egyetlen módja a nyomtatók vezérlésének. Sok nyomtató egyáltalán nem kompatíbilis a PostScript-tel. Sok olyan nyomtatási művelet van, amit csak a PostScript nyelv használatával lehet elvégezni, így azokkal a nyomtatókkal, amik nem kompatíbilisek a PostScript-tel, ezek a műveletek nem végezhetők el. Például, a PostScript nyelv nélkül nem bonthatjuk színre a dokumentumot, és nem használhatunk különféle rácsképzési technikákat.

A PostScript-nek több, különböző változata van. Az első, PostScript 1 nyelvnek számos korlátja van, például nem tudunk vele összetettebb objektumokat kinyomtatni. A PostScript 2 nyelv használatával lecsökkenthető a potenciális nyomtatási hibák száma. A PostScript 3 a legújabb PostScript verzió, ez gyorsabb az előző két változatnál, és számos, a nyomtatás minőségét és sebességét javító újítással rendelkezik.

A PostScript 1 nyelv használata számos olyan problémát vet fel, amivel a PostScript 2 és a PostScript 3 nyelvek használatakor nem találkozhatunk:

A fenti korlátok áttörésére a következő trükköket alkalmazhatjuk:

A PostScript 2 és a PostScript 3 fejlettebb PostScript nyelvek. Ha PostScript 2 vagy 3 eszközt használunk, kisebb a valószínűsége annak, hogy a nyomtatás során hibák merülnek fel, és olyan funkciókat is alkalmazhatunk, amik a PostScript 1-nél nem álltak rendelkezésre.

A PostScript 2 és a PostScript 3 lehetővé teszi, hogy a bittérképeknél JPEG tömörítést alkalmazzunk, ami jelentősen csökkenti a nyomtatófájl méretét, és a nyomtatás idejét is. Emellett a PostScript 2 és a PostScript 3 gyorsabban értelmezi a görbék és egyenesek rajzolására vonatkozó utasításokat, így ezzel is csökken a nyomtatáshoz szükséges idő.

Ha a PostScript 2 vagy a PostScript 3 nyelvet kívánjuk használni, nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát a File (Fájl) menü Print (Nyomtatás) parancsával, vagy a standard eszköztár Print (Nyomtatás) gombjával, majd kattintsunk a PostScript fülre. Ekkor megjelennek az ablakban a PostScript paraméterek beállítására szolgáló mezők. Nyissuk meg a Compatibility (Kompatibilitás) listamezőt, és válasszuk ki a megfelelő PostScript verziót.

Ha azt szeretnénk, hogy a program tömörítse a bittérképeket, kattintsunk az előbbi párbeszédablakban a Use JPEG Compression (JPEG tömörítés alkalmazása) választómezőbe, majd adjuk meg az alatta található csúszkával a tömörítés mértékét. Ha jobbra mozgatjuk a csúszkát, a tömörítés mértéke növekszik, de romlik a bittérképek minősége.

A PostScript paraméterek beállítására szolgáló ablakrészt csak akkor választhatjuk ki, ha a General (Általános beállítások) ablakrészben PostScript nyomtatót választottunk. Ellenkező esetben a PostScript fül nem jelenik meg a nyomtatás ablakában.

Ha PostScript 1 eszközt használunk, a komplex objektumok nyomtatása gyakran gondot okoz. A hibák száma azonban csökkenthető a CorelDRAW megfelelő konfigurálásával. Könnyen megállapíthatjuk például, hogy melyik objektum okozza a hibát. Ehhez nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát a File (Fájl) menü Print (Nyomtatás) parancsával, majd kattintsunk a PostScript fülre, és győződjünk meg róla, hogy ki van jelölve a Warnings (Figyelmeztető üzenetek) mezőben a Complex objects (Komplex objektumok) választómező. Ha ezután kinyomtatunk egy dokumentumot, a program megáll azoknál az objektumoknál, amelyek nyomtatási hibákat okoznak.

Sok hiba megelőzhető azzal, ha csökkentjük a görbék simaságát. Amint azt már említettük, a PostScript nyomtatók a görbéket rövid egyenes szakaszokból állítják össze. Ha csökkentjük az azonos görbékre eső egyenes szakaszok számát, akkor romolhat a kép minősége, hiszen a görbék szaggatottá válhatnak (csökken a simaságuk), viszont az objektumok bonyolultsága jelentősen csökken. A simaság csökkentéséhez nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, majd kattintsunk a PostScript fülre, és adjuk meg a megfelelő értéket a Set flatness to (Simaság) mezőben. Az alapérték 1. Ha problémák vannak a nyomtatással, növeljük ezt az értéket 2-re.

Nem feltétlenül kell manuálisan beállítani a görbék simaságát. A program eléggé intelligens ahhoz, hogy megállapítsa megfelelő értéket, így többnyire rábízhatjuk ezt a feladatot. A görbék simaságának automatikus változtatásához nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, kattintsunk a PostScript fülre, majd győződjünk meg arról, hogy ki van választva az Auto increase flatness (Simaság automatikus csökkentése) választómező. Ha kijelöljük ezt a választómezőt, a program a nyomtatáskor megvizsgálja az összes objektumot, és szükség esetén csökkenti a görbék simaságát. Ha egy objektum görbéi csúnyák, darabosak a kinyomtatott lapon, akkor ez az objektum túl bonyolult volt, és a program lecsökkentette a görbéit felépítő egyenes szegmensek számát.

Az objektumok bonyolultságát úgy is csökkenthetjük, hogy maximáljuk az azt felépítő csomópontok számát. Ha egy objektum túl sok csomópontból áll, előfordulhat, hogy a nyomtató nem képes kinyomtatni azt. A csomópontok számának csökkentésével nem romlik a nyomat minősége, viszont jelentősen megnőhet a nyomtatás ideje. A csomópontok maximális számának meghatározásához nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, majd kattintsunk a PostScript fülre. Ekkor megjelennek a PostScript paraméterek beállítására szolgáló mezők, melyek közül a Maximum points per curve (Csomópontok maximális száma) mezőben adhatjuk meg a görbék csomópontjainak maximális számát.

Ha a dokumentumban túl sok betűtípust, és túl sok direkt színt használtunk, előfordulhat, hogy nem tudjuk azt kinyomtatni a PostScript nyomtatón. Ha beállítjuk a megfelelő paramétereket, a CorelDRAW képes figyelmeztetni erre. Ehhez nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, majd kattintsunk a PostScript fülre. Ekkor megjelennek a PostScript paraméterek beállítására szolgáló mezők. Ha azt szeretnénk, hogy a program figyelmeztessen bennünket arra, hogy túl sok direkt színt használtunk, akkor győződjünk meg arról, hogy kijelöltük a Too many spot colors (Túl sok direkt szín) választómezőt. Ha a túl sok betűtípus esetén is szeretnénk figyelmeztetést kapni, akkor ellenőrizzük a Too many fonts (Túl sok betűtípus) választómező kijelölését.

Azt hogy mit nevezzen a program "túl sok"-nak, mi magunk adhatjuk meg. Ehhez nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, majd kattintsunk a Miscellaneous (Vegyes) fülre. Ekkor megjelennek a nyomtatás vegyes beállításai. Ezek között található egy Special settings (Különleges beállítások) mező, amelyben megadhatjuk azt, hogy hány direkt szín, illetve hány betűtípus esetén figyelmeztessen minket a program (és ezen kívül még sok egyéb paramétert). A direkt színek számát a Spot Color Separations Warning (Figyelmeztetés a direkt színek színbontásakor) mezőben adhatjuk meg, a betűtípusok számát pedig a Fonts warning threshold (Figyelmeztetés a betűtípusokra) mezőben.

A színátmenetek nyomtatásánál két dologra kell figyelni. Az egyik az, hogy a színátmeneteknek elegendő lépésből kell állniuk, mert különben csíkosak lesznek, a másik pedig az, hogy nem szabad túl sok lépésből állniuk, mert egyébként a nyomtatás túl sokáig tart. A CorelDRAW képes arra, hogy a két szempont figyelembe vételével megállapítsa a színátmenetek lépéseinek az optimális számát. Ehhez a művelethez két kapcsoló tartozik: az egyikkel azt engedélyezhetjük, hogy a program megnövelje a színátmenetek lépéseinek a számát, a másikkal pedig azt, hogy szükség esetén kevesebb lépést alkalmazzon, mint amennyit mi megadtunk. A funkciók bekapcsolásához nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, kattintsunk a PostScript fülre, és jelöljük ki az Auto increase fountain steps (Színátmenetek lépésszámának automatikus növelése) választómezőt, és az Optimize fountain fills (Színátmenetek optimalizálása) választómezőt.

Ha nem kívánjuk használni a fenti funkciókat, másképp is megelőzhetjük, hogy a színátmenetek csíkosak legyenek: bekapcsolhatunk egy figyelmeztetést, ami akkor jelenik meg, ha a színátmenetek túl kevés lépésből állnak. Ehhez nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, kattintsunk a PostScript fülre, és győződjünk meg arról, hogy kijelöltük a Banded fountain fills (Csíkos színátmenetek) választómezőt.

Ha a dokumentum elkészítésére Type 1 betűtípusokat használunk, a nyomtatómeghajtó szoftver a nyomtatáskor letölti azokat a nyomtató memóriájába. Ha sok betűtípust használunk, ez igen sokáig tarthat, és nyomtatási hibákat is okozhat, mivel a betűtípusok letöltése sok memóriát igényel. Az ebből adódó hibák elkerülése végett kikapcsolhatjuk ezt a funkciót. Ekkor a program a szövegeket görbékké konvertálja, és így nyomtatja ki.

A Type 1 betűtípusok letöltésének kikapcsolásához nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, kattintsunk a PostScript fülre, és szüntessük meg a Download Type 1 fonts (Type 1 betűtípusok letöltése) választómező kijelölését.

Ha mégis letöltjük a nyomtatóba a Type 1 betűtípusokat, a program bekapcsolja a Convert True Type to Type 1 (True Type betűtípusok Type 1 betűkké konvertálása) funkciót is. Ezzel a nyomtatáskor a dokumentumban használt True Type betűtípusokat Type 1 betűtípusokká alakíthatjuk, és ezeket is letölthetjük a nyomtató memóriájába. Ne kapcsoljuk ki ezt a funkciót, csak akkor, ha a nyomtatónak gondot jelent az ilyen Type 1 betűk értelmezése.

A True Type betűtípusok bittérképes változatai kis betűméreteknél szebbek, mint a vektoros változataik, és a nyomtatásuk is gyorsabb. Mivel a bittérképes betűtípusok nagyon sok nyomtatómemóriát igényelnek, korlátozni kell a számukat, hogy megelőzzük a PostScript hibákat.

Akkor készül a nyomtató memóriájában egy vektoros betűtípusból bittérképes betűtípus, ha teljesülnek a következő feltételek:

A bittérképes betűtípusok számát és maximális méretét tetszőlegesen szabályozhatjuk. Ehhez nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, majd kattintsunk a Miscellaneous (Vegyes) fülre, és adjuk meg a megfelelő paramétereket a Special settings (Különleges beállítások) mezőben. A bittérképes betűtípusok maximális számát a Bitmap font limit (Bittérképes betűtípusok száma) mezőben adhatjuk meg, a betűtípusok méretét pedig a Bitmap font size threshold (Bittérképes betűtípusok maximális mérete) mezőben.

A PostScript eszközök a színes bittérképek kinyomtatására alapesetben a CMYK színezési modellt használják, és a CorelDRAW is ennek megfelelően készíti el a nyomtatót vezérlő állományt. Ha egy olyan PostScript eszközzel nyomtatunk, ami az RGB, vagy a CMY színezési modellt használja, közölnünk kell ezt a programmal. Ilyenkor az a színeket nem CMYK értékekkel küldi el a nyomtatónak, hanem RGB értékekkel (a CMY színezési modellel működő nyomtatók könnyebben konvertálják át az RGB értékeket, mint a CMYK értékeket).

Ha a bittérképeket RGB-ben szeretnénk kinyomtatni, nyissuk meg a nyomtatás párbeszédablakát, kattintsunk a PostScript fülre, és válasszuk ki az Output color bitmaps in RGB (Színes bittérképek nyomtatása RGB-ben) választómezőt.