A rajzoló eszköztárban található forma segédeszköz segítségével gyökeresen megváltoztathatjuk az objektumok formáját. Ez az eszköz az objektumokat felépítő csomópontok és az azokat összekötő szegmensek szerkesztésére szolgál.

A csomópont-szerkesztő funkciók használatához nem mindig kell kiválasztanunk a forma segédeszközt, mert a CorelDRAW néhány műveletnél automatikusan kiválasztja azt. Például, ha rajzolunk egy téglalapot, majd a kurzort az egyik sarka fölé mozgatjuk, „feléled" a forma segédeszköz, amellyel lekerekíthetjük a téglalap sarkait.

A forma segédeszközzel számos szerkesztési művelet végezhető. Átalakíthatjuk a ceruza, a Bézier, valamint a toll segédeszközzel készített rajzokat, a téglalapokat, az ellipsziseket, a sokszögeket, a csillagokat, sőt még a szövegeket is. Ebben a részben arról lesz szó, hogy miként változtathatjuk meg a görbék formáját, valamint a speciális objektumok (pl. egy csillag) alakját.

Amint azt a vektorgrafikus rajzolóprogramok működésének ismertetésekor említettük, a CorelDRAW-ban az objektumok csomópontokból és az azokat összekötő szakaszokból – más néven szegmensekből – állnak. Amikor kiválasztunk egy objektumot a forma segédeszközzel, láthatóvá válnak rajta a csomópontok. Egy objektum formáját könnyen meg lehet változtatni a csomópontok elmozgatásával, átrendezésével, vagy akár a törlésével is.

A csomópontok közötti szegmensek formáját a csomópontokon átmenő ellenőrző szakaszok határozzák meg. Az ellenőrző szakaszok végén fogantyúk találhatók, melyek elmozgatásával megváltoztatható a hozzájuk tartozó szegmensek íve. Minden csomóponthoz annyi ellenőrző szakasz tartozik, ahány szegmens indul ki belőle. Ebből eredően a görbeszakaszok végén található csomópontokhoz egy-egy ellenőrző szakasz tartozik, a görbe mentén elhelyezkedő csomópontokhoz pedig kettő. Az egyenes szakaszok íve nem változtatható, ezért az ezek végén lévő csomópontokhoz tartozó ellenőrző szakaszok nem láthatók.

A csomópontokat három csoportba soroljuk, aszerint, hogy a hozzájuk tartozó ellenőrző szakaszok hogyan helyezkednek el egymáshoz képest. Ha a csomóponthoz tartozó ellenőrző szakaszok nem párhuzamosak (tehát szöget zárnak be egymással), akkor a csomópontot hegyes csomónak nevezzük. Ha a csomópont ellenőrző szakaszai párhuzamosak, akkor sima csomóról beszélünk, és ha emellett még az ellenőrző szakaszok hossza is megegyezik, akkor a csomó neve szimmetrikus csomó. A csomó típusa azért fontos, mert ettől függ, hogy miként futhatnak össze benne a szegmensek, illetve miként alakíthatjuk a görbe ívét.

A hegyes csomóra a program a Cusp kifejezést használja, a sima csomót a Smooth, a szimmetrikus csomót pedig a Symmet kifejezéssel jelöli.

A nyitott objektumok görbeíveinek végein elhelyezkedő csomópontokat nem sorolhatjuk be egyik említett csoportba sem, hiszen ezekhez csak egy-egy ellenőrző szakasz tartozik.

A szegmensek a csomópontokat összekötő szakaszok. Ezek lehetnek egyenesek és íveltek. A szegmenseken szükség esetén elhelyezhetünk újabb csomópontokat, illetve törölhetjük a fölösleges csomópontokat. A csomópontok elhelyezésekor és törlésekor szem előtt kell tartani, hogy minden olyan helyre illik (bár nem kötelező) csomópontot rakni, ahol a görbe irányváltása 120 foknál nagyobb.

Egy objektum nem csupán egy görbeívből állhat. A CorelDRAW lehetővé teszi, hogy különálló görbedarabokat (vagy akár zárt objektumokat) kombináljunk egyetlen objektumban. Így sokkal komplexebb, bonyolultabb alakzatok hozhatók létre, mintha egyetlen objektum csak egy görbeívből állhatna. Lyukas objektumokat (amilyen például egy O-betű) csak több görbe kombinálásával lehet létrehozni. A több görbeívből összeállított objektumok különálló alkotóelemeit algörbéknek nevezzük. Például, egy O-betű összeállítható két darab ellipszis alakú algörbéből.

Ahhoz hogy módosíthassunk egy csomópontot vagy egy szakaszt, először ki kell jelölnünk az. A kijelölt csomópontok kétfélék lehetnek: azt a csomópontot, amelyhez egyenes szegmens tartozik, egy üres fekete négyzet mutatja, amelyikhez pedig ívelt szegmens tartozik, azt egy tömör fekete négyzet. Ha kijelöltünk egy csomópontot, vagy egy szakaszt, annak típusát az állapotjelző sor mutatja.

Egy csomópont vagy egy szegmens kijelöléséhez válasszuk a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk a csomóra vagy a szegmensre. Ha egy nyitott görbe első vagy utolsó csomópontját kívánjuk kijelölni, kattintsunk a görbére, majd üssük le a Home vagy az End billentyűt. Ha egy több algörbéből álló objektumnál használjuk ezt a módszert, a Home billentyű hatására a program az első algörbe első csomópontját jelöli ki, az End billentyű hatására pedig az utolsó algörbe utolsó csomópontját.

Több csomópont kijelöléséhez válasszuk ki az eszköztárból a forma segédeszközt, kattintsunk a görbére, majd nyomjuk le a Shift billentyűt, és kattintsunk egyenként a kijelölendő csomópontokra. Ha a kijelölni kívánt csomópontok közel esnek egymáshoz, akkor úgy is kijelölhetjük azokat, hogy keretet húzunk köréjük a forma segédeszközzel. Egy görbe összes csomópontjának kijelöléséhez nyomjuk le egyszerre a Shift és a Ctrl billentyűket, majd kattintsunk a görbe egyik csomópontjára.

A csomópontokat nem csak a forma segédeszközzel szerkeszthetjük. A program készítői a kényelmünk növelése érdekében a nyíl segédeszközt is ellátták a csomópont-szerkesztési lehetőségekkel, pontosabban, ha a nyíl segédeszközzel egy csomópont fölé állunk, a program ideiglenesen átvált a forma segédeszközre. Amikor elhúzzuk kurzort a csomópont fölül, ismét a nyíl segédeszköz funkciói lépnek életbe. A nyíl segédeszköz használata közben bármikor könnyen elérhetjük az összes csomópont-szerkesztő funkciót, csupán le kell nyomnunk a Z billentyűt, vagy duplán kell kattintanunk az egyik szegmensre.

Az objektumok formája drasztikusan megváltoztatható a csomópontjaik ill. szegmenseik elmozgatásával. Általában, a görbe formájának kialakításakor a nagyobb, durvább változtatásokat a csomópontok és a szegmensek elmozgatásával végezzük, a finomítást, ill. a végleges forma kialakítását pedig a csomópontokhoz tartozó ellenőrző szakaszok mozgatásával.

A csomópontok és a szegmensek mozgatása a Ctrl billentyű lenyomásával korlátozható. Ha a mozgatás megkezdésekor lenyomjuk a Ctrl billentyűt, attól kezdve a csomópont ill. a szegmens csak függőleges vagy vízszintes irányba mozgatható el.

Egy csomópont mozgatásához válasszuk ki az eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk a mozgatni kívánt csomópontra. Tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. Ekkor a program az egérgomb mozgását követve elmozdítja a csomópontot. A csomópont helye az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható.

Egy szegmens mozgatásához válasszuk ki az eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk előbb az objektumra, majd a mozgatni kívánt szegmensre. Tartsuk nyomva az egérgombot és mozgassuk el az egeret. A program az egér mozgását követve megváltoztatja a szegmens ívét. A szegmens elmozgatásakor nem változik a hozzá tartozó csomópontok helye. Ha a szegmenst az ívének a megváltoztatása nélkül szeretnénk arrébb mozgatni, válasszuk ki a hozzá tartozó csomópontokat, majd mozgassuk el azokat.

Több csomópont egyidejű elmozgatásához válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk az objektumra. Ekkor megjelennek rajta a csomópontok. Nyomjuk le a Shift billentyűt, majd kattintsunk egyenként a mozgatni kívánt csomópontokra. Az utolsó csomópontnál tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. Ekkor a program elmozgatja az összes kijelölt csomópontot, s velük együtt a hozzájuk tartozó szegmenseket is. A csomópontok helye az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható.

A CorelDRAW a csomópontok ill. szegmensek mozgatása közben az objektum eredeti alakját halványkék szaggatott vonalakkal jelzi.

A görbe alakját a csomópontokhoz tartozó ellenőrző szakaszok irányának és hosszúságának módosításával is megváltoztathatjuk. Ehhez válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk előbb az objektumra, majd a módosítani kívánt csomópontra. Amikor kijelöljük a csomópontot, megjelennek mellette a hozzá tartozó ellenőrző szakaszok. Az ellenőrző szakasz hosszának és irányának megváltoztatásához (vagyis a csomópont melletti szegmens ívének a megváltoztatásához) kattintsunk az ellenőrző szakasz végén található fogantyúra, tartsuk nyomva az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. Ekkor a program az ellenőrző szakasz változását követve megváltoztatja a szegmens ívét. Ha hegyes csomót módosítunk, akkor csak az egyik szegmens változik meg, de ha sima, vagy szimmetrikus csomó ellenőrző szakaszát mozgatjuk, akkor a csomópontban összefutó mindkét szegmens változik, hiszen ezeknél a csomópontoknál az ellenőrző szakaszok nem függetlenek egymástól.

Szükség esetén egymáshoz igazíthatunk két, vagy több csomópontot. Például, könnyen elérhetjük azt, hogy két csomópont pontosan egymásra kerüljön. Ehhez válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk a módosítandó objektumra. Nyomjuk le a Shift billentyűt, és jelöljük ki egyenként azokat a csomópontokat, amelyeket igazítani szeretnénk. Ezután nyomjuk meg a kelléktáron az Align Nodes (Csomópontok igazítása) gombot, és válasszuk ki a megjelenő ablakban, hogy milyen irányban szeretnénk egymáshoz igazítani a csomópontokat: Align Horizontal (Vízszintes igazítás), Align Vertical (Függőleges igazítás). Ha csak két csomópontot választottunk ki, akkor egymásra igazíthatjuk az ellenőrző szakaszaikat is, ehhez az Align Control Points (Ellenőrző pontok igazítása) választómezőt kell kijelölni. Ha kettőnél több csomópontot igazítunk egymáshoz, akkor ez az utóbbi funkció nem használható.

Egy görbeszakasz formáját hagyományos geometriai transzformációkkal (pl. forgatással) is megváltoztathatjuk. Ehhez válasszuk ki az eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk az objektumra. Nyomjuk le a Shift billentyűt, és jelöljük ki egymás után azokat a csomópontokat, amelyeket módosítani kívánunk (legalább két csomópontot ki kell jelölnünk). Ekkor megjelennek a kelléktáron a görbék geometriai transzformációjára – nagyítására/kicsinyítésére, ill. forgatására – szolgáló gombok.

A kijelölt görbeszakasz átméretezéséhez válasszuk a Stretch and Scale Nodes (Csomópontok nyújtása és átméretezése) gombot. Ekkor megjelennek a kijelölt csomópontokhoz tartozó szegmensek körül a nyújtásra és átméretezésre szolgáló fogantyúk. A görbeszakaszok átméretezéséhez mozgassuk el a sarkokon található fogantyúk egyikét. A görbeszakaszok nyújtására az oldalakon található fogantyúk szolgálnak.

A kijelölt görbeszakasz forgatásához vagy megdöntéséhez válasszuk a kelléktárból a Rotate and Skew Nodes (Csomópontok forgatása és döntése) gombot. Ekkor a kijelölt csomópontokhoz tartozó szegmensek körül megjelennek a forgatásra, döntésre használható fogantyúk. A középen látható, kör alakú fogantyúval tudjuk elmozgatni a forgatás középpontját. A forgatáshoz mozgassuk el a sarkokon található fogantyúk egyikét. A szegmensek megdöntésére az oldalakon található fogantyúk használhatók.

A csomópontokat összekötő szegmenseket két csoportba sorolhatjuk: egyenes és ívelt szegmensek. Ha rákattintunk egy szegmensre, az állapotjelző sor mutatja annak típusát. A program az egyenes szegmenseket a Line szóval jelöli, az ívelt szegmenseket pedig a Curve szóval. Az ívelt szegmensek ívét egyszerű mozgatással is megváltoztathatjuk, az egyenes szegmensek íve azonban nem változtatható meg addig, amíg ívelt szegmenssé nem alakítjuk azokat. Ha egy egyenes szegmenst íveltté alakítunk, nem változik meg a formája, csupán a vele végezhető műveletek száma nő meg.

Egy szegmens típusának megváltoztatásához válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, kattintsunk az objektumra, majd a módosítani kívánt szegmensre. Ekkor a kelléktárban megjelennek a szegmenstípus megváltoztatására szolgáló gombok. Ha egyenes szegmensre kattintottunk, válasszuk a To Curve (Görbévé) gombot, ha ívelt szegmenst jelöltünk ki, akkor pedig a To Line (Egyenessé) gombot. Ezzel a módszerrel íveltté alakíthatjuk az egyenes szegmenst, illetve egyenessé alakíthatjuk az ívelt szegmenst.

A csomópontoknak három fajtája van: hegyes, sima és szimmetrikus csomópont. Ezek a csomópontok abban különböznek, hogy miként használhatók a hozzájuk tartozó ellenőrző szakaszok. A hegyes csomó esetében a két ellenőrző szakasz irányát és távolságát egymástól függetlenül változtathatjuk. Ezt a csomótípust akkor használjuk, ha a csomópontban összefutó szegmensek irányát külön-külön szeretnénk megadni. A sima csomónál a két ellenőrző szakasz mindig párhuzamos egymással, de a hosszuk külön-külön változtatható. Ezt a csomótípust olyan helyeken használjuk, ahol azt szeretnénk, hogy a csomópontban összefutó szegmensek simán, törés nélkül folytatódjanak egymásban, de a szegmensek íve különböző. A szimmetrikus csomó esetében az ellenőrző szakaszok mindig párhuzamosak egymással, és a hosszuk is megegyezik. Akkor használjuk ezt a csomótípust, ha azt szeretnénk, hogy a csomópontban összefutó szegmensek a csomópont mellett hasonló ívet írjanak le (szimmetrikusan fussanak a csomópontba), és simán, törés nélkül folytatódjanak egymásban. A szimmetrikus csomóknál az egyik ellenőrző szakasz megváltoztatása a másik ellenőrző szakasz azonos változtatását jelenti.

A csomópont típusának megváltoztatásához válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, kattintsunk az objektumra, majd a módosítani kívánt csomópontra. Ekkor a kelléktárban megjelennek a csomópont típusának beállítására szolgáló gombok. Ha egy csomópontot hegyes csomóvá szeretnénk alakítani, akkor nyomjuk meg a kelléktárban a Cusp (Hegyes) gombot. Sima csomó készítésére a Smooth (Sima) gomb használható, szimmetrikus csomó készítésére pedig a Symmet (Szimmetrikus) gomb.

A csomópont típusának megváltoztatása gyakran a görbe ívének megváltozását vonja maga után.

Ha szükséges, újabb csomópontokat adhatunk a görbékhez, kisebb darabokra törve ezzel a nagyobb szegmenseket. Csomópontok felvételéhez válasszuk a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, és kattintsunk a módosítani kívánt objektumra. Ekkor megjelennek rajta a csomópontok és az azokat összekötő szegmensek. Kattintsunk duplán a megfelelő szegmensre, arra a pontra, ahová új csomópontot kívánunk beszúrni. A dupla kattintás hatására az új csomópont megjelenik a megadott szegmensen.

Az új csomópont felvételére a nyíl segédeszköz is használható. Ha éppen ezzel dolgozunk, nem érdemes átváltani a forma segédeszközre, hiszen ezzel is igen gyorsan elvégezhető a művelet. A csomópont felvételéhez válasszuk ki a nyíl segédeszközzel az objektumot. Ezután nyomjuk le – és tartsuk nyomva – a Z billentyűt, majd kattintsunk duplán arra a szegmensre, ahová fel kívánjuk venni az új csomópontot. Ha megjelent az új csomópont a megadott szegmensen, felengedhetjük a Z billentyűt.

Egyszerre több csomópontot is elhelyezhetünk az objektumon. Ehhez válasszuk ki az eszköztárból a forma segédeszközt, kattintsunk a módosítani kívánt objektumra, majd nyomjuk le a Shift billentyűt és jelöljük ki egyenként azokat a csomópontokat, amelyek között újabb csomópontokat kívánunk elhelyezni. Ezután nyomjuk meg a kelléktárban az Add Nodes (Csomópontok felvétele) gombot, vagy üssük le a numerikus billentyűzeten található + billentyűt.

A csomópontok törlésével egyszerűbbé tehetjük az objektumokat, csökkentve ezáltal a képernyőn való megjelenítés és a nyomtatás idejét. Ügyeljünk arra, hogy vannak csomópontok, amelyek kulcsszerepet töltenek be az objektum formájának kialakításában, így törlésükkel drámaian megváltozhat az objektum alakja. Ne töröljük ki azokat a csomópontokat, amelyek olyan helyen fekszenek, ahol a görbe hirtelen irányt vált.

A csomópontok számának csökkentésére használhatjuk a program Auto-Reduce (Automatikus csökkentés) funkcióját. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, a program megvizsgálja a kijelölt görbeszakaszt, és törli azokat a csomópontokat, amelyekre nincs szükség. Az Auto-Reduce funkció nem változtatja meg lényegesen a görbe alakját.

Egy csomópont törléséhez kattintsunk a forma segédeszközzel az objektumra, majd kattintsunk duplán a törölni kívánt csomópontra. A dupla kattintás hatására a program törli a kiválasztott csomópontot.

A csomópontok törléséhez használhatjuk a nyíl segédeszközt is. Válasszuk ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd egyszerűen kattintsunk duplán a törölni kívánt csomópontra.

Egyszerre több csomópontot is törölhetünk. Ehhez kattintsunk az objektumra a forma segédeszközzel, majd nyomjuk le a Shift billentyűt és kattintsunk egyenként a törölni kívánt csomópontokra. Ezután nyomjuk meg a kelléktárban található Delete Nodes (Csomópontok törlése) gombot, vagy üssük le a numerikus billentyűzet - billentyűjét.

Ha a csomópontok törlésével az objektum egyszerűsítése a célunk, gyorsabban végzünk, ha ezt a feladatot a programra bízzuk. Kattintsunk a forma segédeszközzel az objektumra, majd jelöljük ki azt a csomópont-csoportot, amelyből törölni kívánjuk a felesleges csomópontokat. Célszerű a csomópontok kijelölését gumikerettel végezni, hiszen ilyenkor általában egymáshoz közel fekvő, nagyszámú csomópontról van szó, melyeket egyenként kijelölni igen hosszadalmas volna. Ha kijelöltük a csomópontokat, nyomjuk meg a kelléktárban található Auto-Reduce (Automatikus csökkentés) gombot. Ennek hatására a program megvizsgálja a kijelölt csomópontokat, és kitörli közülük azokat, amelyekre nincs szükség a görbe formájának megtartásához.

A CorelDRAW-ban megkülönböztetünk nyílt és zárt objektumokat. A zárt objektumokat leíró görbéknek nincs kezdő és végpontja, pontosabban a kezdő és a végpont egybeesik. A CorelDRAW-ban csak a zárt objektumokat tudjuk kedvünk szerint színezni, ill. kitölteni különböző mintákkal, ezért gyakran szükség lehet arra, hogy egy nyitott objektumból zárt objektumot csináljunk. Az objektumok görbéinek bezárására két módszer van: egyesíthetjük a kezdő és a végpontot, ill. összeköthetjük azokat egy egyenessel.

A végpontok egyesítését kell elvégeznünk akkor is, ha egy objektum körvonalát több görbedarabból kívánjuk összeállítani.

A végpontok egyesítéséhez kattintsunk az objektumra a forma segédeszközzel, majd nyomjuk le a Shift billentyűt és jelöljük ki a két végpontot. Ezután válasszuk a kelléktárból a Join Two Nodes (Két csomópont egyesítése) gombot. Ha két végpont közel fekszik egymáshoz, az egyesítés során nem változik meg jelenősen a görbe íve, távoli végpontok egyesítésekor azonban nagy változások következhetnek be, hiszen a program kénytelen elmozgatni az egyik végpontot.

Ha azt szeretnénk, hogy ne mozduljanak el a végpontok az eredeti helyükről, bezárhatjuk a görbéket úgy is, hogy összekötjük egy egyenessel a két végpontot. Ehhez kattintsunk a forma segédeszközzel az objektumra, majd jelöljük ki a végpontokat a megismert módon. Ezután válasszuk a kelléktárból az Extend Curve to Close (Görbe meghosszabbítása a bezáráshoz) gombot. A parancs hatására a program összeköti egy egyenes szakasszal a két végpontot.

Egy zárt görbét úgy tudunk nyitott görbévé alakítani, hogy az azt alkotó görbét megnyitjuk egy, vagy több ponton.

A görbe szétnyitásához válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, kattintsunk az objektumra, majd arra a csomópontra, vagy szegmensrészre, ahol szét kívánjuk nyitni a görbét. Ezután nyomjuk meg a kelléktárban található Break Curve (Görbe szétnyitása) gombot. A parancs hatására a program szétnyitja a görbét a megadott pontban, és két, egymást lefedő végpontot helyez el a görbén.

Ha a görbét több, egymástól független algörbére törtünk (tehát vannak olyan görbedarabok, amelyek teljesen függetlenek a görbe többi részétől), akkor az algörbéket könnyen elkülöníthetjük az objektumtól. Ehhez kattintsunk az objektumra a forma segédeszközre, majd jelöljük ki az elkülönítendő algörbe egyik csomópontját. Ekkor „feléled" a kelléktárban az Extract Subpaht (Algörbe elkülönítése) gomb. A gomb megnyomásakor a program elkülöníti a kiválasztott algörbét az objektumtól, így az nem képezi többé az objektum részét.

Amikor több részre törünk egy objektumot, az egyes görbedarabok továbbra is egyetlen objektumot alkotnak. Az algörbék elkülönítésével az objektum több kisebb darabra esik.

A forma segédeszközzel nem csak a görbék formáját változtathatjuk meg, hanem a rajzoló segédeszközökkel készíthető objektumokét (pl. a téglalapokét, ellipszisekét, sokszögekét) is. Az ellipsziseket körívekké, körszeletekké alakíthatjuk, a téglalapoknak pedig lekerekíthetjük a sarkait. Használhatjuk a csillagok csúcsainak a mozgatására és a sokszögek csillagokká alakítására is.

Ha a rajzoló segédeszközökkel készített alakzatokat a hagyományos módon szeretnénk szerkeszteni a forma segédeszközzel, görbékké kell alakítanunk azokat. A görbékké alakítás egyirányú folyamat, például egy egyenes szakaszokká alakított téglalapot nem alakíthatunk vissza hagyományos, lekerekíthető sarkú téglalappá.

A forma segédeszközzel könnyen átalakíthatunk bármilyen ellipszist körszeletté vagy körívvé.

Ha rákattintunk a forma segédeszközzel egy olyan ellipszisre, amit az ellipszis segédeszközzel rajzoltunk, megjelenik azon egy csomópont. Ennek a csomópontnak az elmozdításával tudjuk az ellipszist körszeletté, ill. körívvé alakítani. A csomópont elmozgatása után két csomópont látható az objektumon. Ezekkel lehet a körszelet, ill. körív méretét módosítani.

Körszelet készítéséhez válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk a módosítani kívánt ellipszisre. Ekkor az ellipszisen megjelenik a csomópont, amellyel elkészíthetjük a körszeletet. Kattintsunk a csomópontra, majd mozgassuk el az egeret az ellipszis kerülete mentén, de ügyeljünk arra, hogy az egérkurzor az ellipszis szélein belül maradjon. Ekkor a program az egér mozgását követve megrajzolja a körszelet vázlatát. A körszelet mérete az egérkurzor felengedéséig szabadon változtatható.

Körívet is az imént ismertetett módon kell rajzolni, de a csomópont elmozgatása után az egérkurzort az ellipszis szélein kívülre kell húzni. Ha a csomópont mozgatásakor az egérkurzort az ellipszis fölött mozgatjuk, akkor a program körszeletet rajzol, de ha a kurzort az ellipszis szélein kívülre húzzuk, akkor körszelet keletkezik.

Körszelet és körív a nyíl segédeszközzel is készíthető. Ha kijelölünk egy ellipszist a nyíl segédeszközzel, az ellipszisen megjelenik a csomópont, melynek elmozgatásával elkészíthetjük a körszeletet, vagy a körívet.

Egy körszeletből könnyen készíthetünk körívet, ha kijelöljük azt, majd megnyomjuk a kelléktáron található Arc (Körív) gombot. A körív körszeletté alakítására a Pie (Körszelet) gomb szolgál.

Egy körszeletet vagy körívet a kelléktáron található Ellipse (Ellipszis) gombbal tudunk visszaalakítani ellipszissé.

Lekerekített sarkú téglalapok készítésére is a forma segédeszközt kell használnunk. A téglalap sarkain alapesetben egy-egy csomópont található. Ha elmozgatjuk ezek egyikét a téglalap oldala mentén, a csomópontok kettéválnak, és közöttük egy körív keletkezik. A körív sugarát (tehát a téglalap sarkainak a kerekségét) a csomópontok mozgatásával tudjuk szabályozni.

Ne feledjük, csak olyan téglalapoknak tudjuk gyorsan lekerekíteni a sarkait, amit a négyszög segédeszközzel rajzoltunk!

Lekerekített sarkú téglalap készítéséhez válasszuk ki az eszköztárból a forma segédeszközt, majd kattintsunk a módosítani kívánt téglalapra. Ekkor megjelennek rajta a lekerekítést segítő fogantyúk. Kattintsunk az egyik fogantyúra, és mozgassuk el azt a téglalap oldala mentén. A program az egér mozgását követve megrajzolja a kerek sarkok vázlatát, a sarkok íve az egérgomb felengedéséig szabadon változtatható. A kerekítés mértékét (a sarkok sugarát) az állapotjelző soron követhetjük nyomon.

A téglalapok sarkait a kelléktár Rectangle Corner Roundness (Téglalap sarkainak kereksége) mezővel is lekerekíthetjük. Ez a mező akkor látható a kelléktáron, ha a téglalapot a nyíl segédeszközzel választjuk ki.

Ha egy speciális objektumot (pl. egy ellipszist, vagy egy téglalapot) a hagyományos módon kívánunk szerkeszteni a forma segédeszközzel, akkor görbékké kell alakítanunk azt. A görbékké alakítás során a program elhelyezi a szerkesztéshez szükséges csomópontokat az objektumon.

A görbékké konvertáláshoz jelöljük ki az objektumot a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Convert to Curves (Görbékké konvertálás) parancsát, vagy nyomjuk meg az ennek megfelelő gombot a kelléktárban.

A forma segédeszközzel alaposan átalakíthatjuk a sokszög segédeszközzel rajzolt sokszögek és csillagok formáját. A CorelDRAW ezeknél az objektumoknál egy speciális szerkesztési módszert, az ún. tükörszerkesztést alkalmazza, ami azt jelenti, hogy az egyik oldalon elvégzett művelet hatással van az összes többi oldalra is. Például, ha elmozgatjuk egy csillag egyik csúcsát, a többi csúcsa is elmozdul, mégpedig ugyanilyen mértékben. A tükörszerkesztés tehát megtartja az objektum szimmetriáját.

A forma segédeszközzel a következő műveleteket végezhetjük a sokszögeken és a csillagokon:

Ha meg szeretnénk szüntetni a tükörszerkesztést (vagyis külön-külön szeretnénk szerkeszteni a sokszög oldalait, csúcsait), görbékké kell konvertálnunk az objektumot. Ehhez jelöljük ki azt a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk az Arrange (Elrendezés) menü Convert to Curves (Görbékké konvertálás) parancsát. Ez a parancs egyébként megtalálható a kelléktárban is.

Ha egy objektumnak csak egy részére van szükségünk, ki kell törölnünk a többi részét. Ez a vektorgrafikus rajzolóprogramokban viszonylag körülményes művelet, mivel előbb szét kell nyitnunk az objektumot alkotó görbét, majd külön kell választanunk és ki kell törölnünk a feleslegessé vált algörbéket, végül be kell zárnunk az objektumnak azon részének körvonalát, amire szükségünk van.

Ezt a hosszadalmas műveletet lehet lerövidíteni a CorelDRAW-ban a radír segédeszközzel. A radír a pixelgrafikus programokból átvett segédeszköz, ezekben a programokban viszonylag gyakori, hogy a kép egy részét a valódi radírt utánzó eszközzel töröljük ki.

A radír segédeszköz ugyanabban a kiugró menüben található, amelyikben a forma segédeszköz.

A radír segédeszköz valóban úgy működik, mint egy radír. Segítségével "kiradírozhatjuk" az objektumok felesleges részeit. Ehhez először jelöljük ki a módosítani kívánt objektumot a nyíl segédeszközzel, majd válasszuk a rajzoló eszköztárból a radír segédeszközt. Ezután állítsuk be a radír vastagságát a kelléktárban található Eraser Thickness (Radír vastagsága) mezővel, majd mozgassuk a – kör alakú – kurzort a rajzterületre, a törlendő rész fölé. Nyomjuk le az egérgombot, és mozgassuk el az egeret. Ekkor a program kiradírozza a kijelölt objektumból azokat a részeket, amik a kör alakú kurzoron belül helyezkednek el. Tartsuk nyomva az egérgombot, és folytassuk a radírozást, amíg ki nem töröltük az összes törölni kívánt rajzrészletet. Ha végeztünk, engedjük fel az egérgombot. Ekkor a program elvégzi a műveletet a kijelölt objektumon.

Ne feledjük, a radír mindig csak a kijelölt objektum törlésére használható. Ha a kijelölt objektum alatt további objektumok is találhatók, azokat a radír változatlanul hagyja.

Az objektumok kettévágása speciális segédeszközök nélkül szintén bonyolult művelet. Először több helyen is szét kell nyitnunk az objektumot, majd el kell különítenünk a darabokat, végül be kell zárnunk a különálló objektumrészleteket. Ennek a műveletnek a leegyszerűsítésére a program készítői létrehozták a kés segédeszközt. Ezzel az eszközzel egyetlen mozdulattal kettévághatjuk a kijelölt objektumot, és a vágási élek pontosan illeszkedni fognak egymáshoz.

A kés segédeszköz ugyanabban a kiugró menüben található, amelyikben a forma és a radír segédeszköz.

Egy objektum kettévágásához válasszuk ki a rajzoló eszköztárból a kés segédeszközt. Mozgassuk a – kés alakú – kurzort a kettévágandó objektum széléhez, oda, ahol a kettévágását el kívánjuk kezdeni. Az objektum széléhez érve a kés függőleges irányba áll, jelezve, hogy itt elkezdhetjük az objektum kettévágását. Ha a megadott pozíció megfelelő, kattintsunk az objektum szélére, majd mozgassuk az egeret az objektum másik széléhez. Itt ismételjük meg az előbbi műveletet: ha a kés függőleges helyzetbe áll, kattintsunk az egérgombbal. Ekkor a program a kijelölt átló mentén kettévágja az objektumot.

Nem csak egy egyenes mentén vághatjuk ketté az objektumokat, hanem egy tetszőleges görbe mentén is. Ehhez válaszuk ki a nyíl segédeszközt, majd mozgassuk a módosítani kívánt objektum fölé. Amikor az objektum széléhez érünk, a kés függőleges helyzetbe áll, mutatva, hogy innen kezdhetjük a vágást. Ha a pozíció megfelelő, nyomjuk le az egérgombot, majd mozgassuk az egeret az objektum másik széle felé (ne engedjük fel az egérgombot). Ekkor a program az egér mozgását követve elvágja az objektumot a kés hegye mentén. Mozgassuk a kést egészen az objektum másik széléig, majd engedjük fel az egérgombot. A program csak ekkor vágja szét ténylegesen az objektumot. Ha az egér gombját még azelőtt felengedjük, hogy elértük volna a kurzorral az objektum szélét, a művelet megszakad.

Ha a kés szabadkézi használatát túl pontatlannak találjuk, nyomjuk le a Shift billentyűt a vágási él megrajzolása közben. Ilyenkor a kés segédeszköz átvált Bézier-módba, és ugyanúgy tudjuk megadni a kés útját, mintha a Bézier segédeszközzel rajzolnánk.

A kés alapesetben a szétvágott objektumot két különálló objektumra bontja. Ha azt szeretnénk, hogy az objektum a kettévágás után is egyben maradjon, kattintsunk a kés segédeszköz kiválasztása után (de a művelet megkezdése előtt) a kelléktárban a Leave As One Object (Az objektum maradjon egyben) gombra. Az eredeti működés visszaállítására nyomjuk meg ismét ezt a gombot.

Egy objektumot két módon vághatunk szét: az egyik esetben az objektumból két zárt objektum keletkezik, a másik esetben pedig két nyitott görbe. A program alapesetben bezárja a szétvágott objektumokat, de ha ezt nem szeretnénk, akkor ki is kapcsolhatjuk ezt a funkciót. Ehhez kattintsunk a kelléktárban az Auto-Close On Cut (Automatikus bezárás a vágáskor) gombra. Az eredeti működés visszaállításához nyomjuk meg ismét ezt a gombot.

A kés működése az Options (Opciók) párbeszédablak segítségével is szabályozható. A kés beállítására a Workspace/Toolbox/Knife Tool (Munkaterület/Eszköztár/Kés segédeszköz) szekció szolgál. Az Options (Opciók) párbeszédablak a Tools (Eszközök) menü Options (Opciók) parancsával nyitható meg.