Amint az az előző fejezetből kitűnik, a CorelDRAW-ban számtalan módszerrel kitölthetjük az objektumokat. A színek kiválasztása több eszköz áll a rendelkezésünkre. Használhatjuk a palettát, a megfelelő párbeszédablakot, redőnymenüt vagy dokkoló ablakot. A különböző színezési módok segítségével kiválasztható színek száma óriási.

Mivel nagyon sok szín közül választhatunk, szükség van egy olyan módszerre, amellyel pontosan definiálható bármilyen szín. Nem elég, hogy sikerült megtalálnunk az objektum színezéséhez a megfelelő színt, később is tudnunk kell reprodukálni azt, sőt olyan módszert kell használnunk, hogy a megfelelő paraméterek megadása után bárki elő tudja állítani a kiválasztott színt. Erre találták ki a különböző színezési modelleket, amelyek a színeket az alapszínek megfelelő arányú keverésével állítják össze.

A színek tulajdonképpen a szembe jutó, látható tartományba eső, különböző hullámhosszú fénysugarak. A látható tartomány összes színét tartalmazó fényt fehérnek látjuk, a fény hiányát a szemünk fekete színnek érzékeli. A színek jellemzői matematikai úton különböző színezési modellekkel írhatók le. A három leggyakrabban használt színezési modell a következő:

A HSB színezési modell az emberi színérzékelésen alapul. Ebben a modellben a színeknek három különböző összetevője van: árnyalat, telítettség, fényerő. Az árnyalat tulajdonképpen a kibocsátott vagy visszavert fény hullámhossza, a telítettség a fény tisztasága, ereje (nem szabad összekeverni a fényerővel), a fényerő pedig a fény relatív világossága, sötétsége.

Az RGB színezési modellel a látható színtartomány nagy része lefedhető. Alapja három szín: a vörös, a zöld és a kék. Ennek a három színnek a különböző arányú keverésével lehet a színtartomány más-más színeit előállítani. Mivel ebben az esetben a színeket az alapszínek összeadásával állítjuk elő, az RGB színkeverési módszert összeadó vagy additív színkeverésnek is hívjuk. Az additív színkeverést alkalmazzák a monitoroknál, ill. a színes televízióknál is.

A CMYK színezési modell az RGB színezési modellel szemben nem a kibocsátott, hanem az elnyelt, ill. visszavert fény tulajdonságain alapul. Ebben az esetben az alapszínek papírra felvitt festékek formájában jelennek meg, és a szemünkbe jutó fény az alapszínek fényelnyelő képességétől függ. Ha egy festékréteget fehér (a látható spektrum összes színét tartalmazó) fénnyel világítunk meg, a festékréteg a fény egy részét elnyeli, a többi részét pedig visszaveri. A visszavert fényt színesnek érzékeljük. Mivel a színeket bizonyos színösszetevők elnyelésével, kivonásával állítjuk elő, ezt a színképzési módszert kivonó vagy szubtraktív színkeverésnek is nevezzük.

Elméletileg a tiszta cián, bíbor és sárga festék egymással kombinálva az összes színt elnyeli, tehát feketének látszik. A gyakorlatban azonban – a festékek nem kielégítő minőségéből adódóan – ezeknek a színeknek a keveréke inkább barna, ezért a valódi fekete szín előállításához fekete festéket kell a keverékhez adni.

A CMYK színezési modellt használják a négy alapszínnel dolgozó nyomdatechnikában is. Ebben az esetben a színeket négyféle festék (cián [cyan, C], bíbor [magenta, M], srága [yellow, Y], és fekete [black, K]) különböző arányú keverésével állítják elő. A fekete színt a programok a K betűvel jelölik, hogy ne lehessen összetéveszteni az RGB színezési modell kék (blue) színével, melyet B betűvel jelölnek.

Léteznek az említett színezési modelleken kívül más, gyakran használt színezési módok. Kezd elterjedni a nyomdászatban a hat alapszínnel dolgozó színképzés, mellyel sokkal teltebb, élethűbb színek állíthatók elő. Ennél a színezési modellnél a CMYK színezési modell alapszíneit két másik színnel egészítik ki, a zölddel (green, G) és a narancssárgával (orange, O). Sajnos ez a technológia még meglehetősen drága, ezért csak a nagyon igényes színes dokumentumoknál használják. A hat alapszínnel dolgozó színezési módszert a CorelDRAW-ban is használhatjuk, ugyanis a program készítői beépítették a Pantone Hexachrome színskálát, melynek színeit ezzel színezési modellel definiálták.

A fekete-fehér képek reprodukálására az ún. szürkeárnyalatos (grayscale) színezési módot használják. Ebben csupán a szürke szín 256 árnyalata található, a fehértől a feketéig. Ez a skála – az emberi szem színérzékelését figyelembe véve – elegendő a fekete-fehér képek megfelelő minőségű reprodukálásához.

Gyakran találkozunk olyan színezési módokkal, amelyekben a színeket nem matematikai úton definiálták, hanem valamilyen egyedi szempont szerint válogatták össze. Ezekben a színezési módokban általában néhány száz, vagy néhány ezer szín közül választhat a felhasználó. Ilyen pl. a nyomdászatban igen elterjedt Pantone Spot és Pantone Process színskála, valamint a hazánkban kevésbé ismert Trumatch ill. Focoltone színskála.

A számítástechnikában, a színek reprodukálására használt eszközök egymástól eltérő módon állítják elő a színeket. Ebből eredően a különböző eszközökön (monitoron, nyomtatón) megjelenő színek nagymértékben különbözhetnek egymástól. A különbségek minimálisra csökkentéséhez ún. színkorrekciót kell végezni. Erről bővebben a Színek pontos reprodukciója c. részben olvashat.